Színe, fonákja

Érdekes élményben volt részem a minap! Nem kedvenc időtöltésem politikai jellegű eseményekre járni, de úgy gondoltam, most az egyszer kivételt teszek, mert a téma közel állt hozzám, kíváncsi voltam az előadóra, érdekelt, fog-e olyat mondani, amit – többféle újságot olvasó révén – ne tudnék, és persze izgatott, kik lesznek az érdeklődők!
Az érdeklődőket tekintve kellemesen csalódtam, mert az egy kezemen megszámolható provokátorokon túl, valóban sokféle nézetet valló emberek jöttek össze! A fórum után többen megjegyezték, hogy mégis érdemes volt részt venni, mert a másik oldalról is megismerték az elképzeléseket, olyan érveket, összefüggéseket is hallottak, amiket korábban nem, és annak ellenére, hogy továbbra is sok mindenben nem értenek egyet az előadóval, sőt, az őt küldőkkel szemben határozott ellenszenvet éreznek, mégis jó volt személyesen hallani.
Mikor vége lett a fórumnak, megérkezett a kisváros neves zsurnalisztája, összegyűjtötte az információkat, majd másnap megjelent a híradás, mintha…
Sokkal érdekesebb volt olvasni azt az írást, amiben egy szó, az előadásban elhangzottakkal szemben egyetlen érdemi ellenvélemény sem fogalmazódott meg, de hosszan taglalta, miért nem szerencsés a vendég látogatása, mit kellene inkább tennie hazánk felemelkedése érdekében! Határozott, ellentmondást nem tűrő kijelentő mondat a hatalmon lévők magatartásformájáról!
Persze az olvasók, rádióhallgatók, televíziónézők közül sokan nem képesek vagy nincs idejük(?) gondolkodni, ezért aztán saját véleményük nem lévén, csak ráhagyatkoznak a tájékoztatási eszközökre és sodródnak a tömeggel.
Sokan tanultuk, de valószínű, mára elfelejtettük Bartók Cantata profanájának zárómondatát, „mert a mi szájunk nem iszik másból, csak tiszta forrásból!”
Csak tiszta forrásból! Sógor Ferenc, Sopron

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!