Se veled, se nélküled

Ezt, a hazánknak fontos beosztást nem más, mint az „országos hírű” jogásznő, Morvai Krisztina töltötte be. Lejárt Morvai ideje, új jelöltet kellett választani. Mindenki azt gondolta, hogy ez az ismert történész-szociológus, Pető Andrea lesz. Igen, így gondolták. Csak Morvainak sikerült megtorpedóznia, hogy Pető Andrea bekerüljön a bizottságba. Így 2008. januártól nincs magyar képviselő a CEDAW-bizottságban.
Lehetséges, hogy vannak más okok is. Nem tudom. Ez a lapok többségében „nem fontos téma”. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Morvai Krisztinának sem sikerült újabb négy évre meghosszabbítani  a saját mandátumát – és ennek örülök a legjobban.
Vettem a fáradtságot, és elolvastam a hirszerző.hu című oldalon Morvai – mellékesen egyetemi tanárnő – levelét. Ebben megalázza a hirszerző.hu munkatársait, akiket a tanárnő úgy jellemez, hogy: „magukat felsőbbrendűnek képzelő, gonosz alakok brutalitása, garázdálkodása…” stb. Tudják miért, tisztelt olvasók? Csak azért, mert az újságírók mertek ellene valamit leírni, és ő ezért – tessenek csak figyelmesen olvasni, mit is ír egy magát jogásznak tartó hölgy: „nem vagyunk kötelesek folyamatos BEREZELTSÉGBEN élni, reszketni az antiszemitizmus vádjától”.
Nem folytatom, mert Morvai részemre egy figura, aki akármit képes csinálni, mondani, megalázni szakembereket csak azért, mert le merték róla írni az igazat. Tekintettel arra, hogy nem vagyok sem jogász, sem tömegharcos, nincs egyetemi végzettségem – de van egy kitűnő szakmám, a kertészet –, nem vagyok semmiféle bizottságban, nem vagyok párttag, nem tartozom sem jobbra, sem balra, kénytelen vagyok leírni, mi is történt, miért viselkedik így az, aki Jeanne D’Arc akar lenni. Az a gond, hogy Pető Andrea – Morvai szerint, és ez fontos! – cionista aktivista, alapító tagja egy befolyásos magyar zsidó nőszervezetnek! Ahá, így már más! Így érthetőbb lenne a dolog! El tudják képzelni, hogy Morvai megkérdezné egy hivatalos szervnél, például, az USA-ban, hogy az amerikai külügyminiszter miért nem fehér bőrű?
Csakhogy Pető Andrea nem volt, és most sem cionista aktivista. Ő megtiszteltetésnek érezte a felkérést az ENSZ egyik bizottságába. Hónapokon át nagyon sokat dolgozott, ezt elmondta a Népszabadságnak. A női szervezetnek, amit vezetett, az égvilágon semmi köze a cionizmus eszméjéhez. Miért írom le ezeket a dolgokat? Csak azért, hogy egy ország liberális olvasótábora lássa: miért nem sikerült hazánknak – és főleg ki miatt –, hogy egy magyar történész-szociológus legyen a következő CEDAW-bizottság tagja.
Nem sírni akarok emiatt, meg a Morvai-féle igazi  emberlenéző cselekményeiről írni. Ez a nő szerintem csak saját magát szereti, és élvezi, hogy mindenki fél, hogy mit fog megint benyomni a köztudatba. Van ebben az országban egy szervezet, a Mazsihisz. Valamikor nagyon sokat hallottam róluk, de az utóbbi hónapokban csak egyszer olvastam arról, hogy az egyik vezetőjük megkérte a „hittestvéreket”, hogy a nemzeti ünnepen maradjanak otthon. Megtapsoltam ezeket a „bölcs”  szavakat, gondoltam, legalább valami van, léteznek. De amikor lett volna lehetőség megvédeni egy mindenre elszánt egyetemi tanárnőtől egy egyszerű történész-szociológust, arra már ott a pesti Síp utcában nem vállalkozott senki. Érzem, ők is félnek! Morvai sajnos megint nyert – még ha vesztett is. Mert nem volt hazánkban egy igazi állami szervezet, amelyik azt mondta volna: büszkék vagyunk arra, hogy megint meghívtak bennünket a CEDAW-bizottságba. Tisztelik Magyarországot! És ez ebben a legfontosabb!     
Klein Dávid, Szombathely

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!