Orbán dilemmája: arccal az utca felé?

Az előirányzott „gigademonstráció” (saját kifejezésük) szervezőinek felhívását több olyan politikai szereplő is aláírta, aki a Jobbikkal  közös rendezvények,  Magyar Gárda-avatások rendszeres részvevője. Sokan mások is szignálták: érdekes, hogy aláíró Mayer Mihály pécsi megyés püspök is, mint ahogy megtalálható a szignálók sorában az egyházi irányító körökkel szoros kapcsolatot tartó Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is. A sajtó tulajdonosi köréből a kezdeményezők közé tartozik Széles Gábor nagyvállalkozó, a Magyar Hírlap, valamint az Echo Tv főtulajdonosa. (Említést érdemel, hogy a Magyar Hírlap sztárpublicistája, a sokak által rasszista  hangulatkeltéssel vádolt Bayer Zsolt a közelmúltban a pártelnök oldalán videóztatta magát a Fidesz születésnapi ünnepségén.)
A Fidesznek egyébként – úgy tudni – dilemmát okozott a követendő magatartás, tehát az, hogy azonosítja-e
magát az utcára hívó szóval, ami egyes jobboldali szakértők szerint is kockázatos dolog, mivel ettől egy pont után már nehéz visszalépni és persze senki sem tudja, hol ez a pont.
A dilemma várható megoldási irányát már előrevetítette, hogy az említett aláírók között van Hende Csaba is, a párt közeli polgári körök egykori vezető embere,  aki a Szövetség a Nemzetért Alapítvány képviseletében szignált: őt úgy ismerik a pártban, hogy minden politikai lépést egyeztet a pártelnökkel.

De némelyek szerint ebbe az irányba mutatott Raffay Ernő múlt hét közepére, a Polgárok Házába meghirdetett előadása is: a volt honvédelmi államtitkár a Jobbik rendezvényeinek rendszeres szereplője.
E hét végére azután a Fidesz honlapján is megtalálható volt Fricz Tamásnak, a Civil Összefogás kulcsemberének, a tervezett demonstráció szervezőjének a Magyar Hírlapban megjelent cikke. Eszerint el kell kezdeni a második rendszerváltást, amelynek „első és látványos lépése lenne az előre hozott választás kikényszerítése.” Ott volt e honlapon a vele készült videointerjú is. Az „utcáról való ügydöntés”, a „kikényszerítés” demonstratívvá vált támogatása nyilván azt a célt is szolgálja, hogy a köztársasági elnökre gyakoroljanak nyomást. Sólyom ugyanis több Fidesz-vezetőnek kellemetlen meglepetést okozott, amikor jogászként döntött: Gyurcsány Ferenc legutóbbi lépését – bár azzal egyáltalán nem rokonszenvezett – teljesen szabályszerűnek ítélte. Ez után lehettünk annak tanúi, hogy a köztársasági elnököt némelyek  megkísérlik rávenni álláspontja revideálására. Lánczi András egyetemi tanár a minap odanyilatkozott, hogy  Sólyom elnök még ezután is nyújthatna be a Parlament feloszlatását kezdeményező indítványt. Kukorelly István alkotmányjogász pedig a Magyar Nemzetnek azt mondta, Gyurcsány múlt szombati bejelentését lemondásnak kellett volna ítélni, „ebben az esetben pedig megnő a köztársasági elnök szerepe.”
Alighanem a Fidesz vezetésben most mind határozottabban érvényesülő „jobbra igazodj” taktikáról szól ez a történet. Arról, hogy e testületben egyesek úgy érzik, most közel vannak a kétharmadhoz, ennél közelebb már nem lesznek hozzá, és ezért most kell döntésre vinni a dolgot, miközben el kell felejtetni az emberekkel, hogy csak a hihetetlenül mély válsággal szemben adekvát gyógyszerek lehetnek hatásosak. (Egyetlen  őszinte szó volt erről Orbán köreiből: Stumpf István interjújában azt mondta az őt a jelenlegi Fidesz-kommunikációval szembesítő  újságírónak, őmaga  azok közé tartozik, „akik szerint a választások utáni új kormány sem ígérhet mást, mint csak verítéket, vért, könnyeket.” Igaz, hozzátette, akkor majd „ebből ki lehet növekedni.”) A Fidesz parlamenti frakció korábbi tagja, Lengyel Zoltán  pedig a Stop internetes portálnak nyilatkozott egyebek mellett arról, mire is kell a kétharmad: „…úgy érzem, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy nem áll távol a Fidesztől az alkotmányozásnak egy olyan módon történő átgondolása sem, hogy egy erős elnöki rendszer irányába vigyék el az országot.”   B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!