Még mindig keresik az őszödi kiszivárogtatót

– Most miért keresik őt? És az őszödi beszéd után miért nem keresték hasonlóan? Szándékukban áll még tisztázni, hogyan került nyilvánosságra az őszödi beszéd? Elvégre csak a hangfelvételek feladóját kellene megtalálni…
– A két eset között nagy a különbség – kezdte a válaszát Nyakó István MSZP-szóvivő. – Az országos elnökség ülésén ugyanis minden résztvevő bent ült a teremben és eközben a különböző internetes hírportálok folyamatosan közölték, ami alig 10-15 perccel korábban történt, és ami elhangzott odabenn. Ebből nyilvánvaló, hogy a mobiltelefonját használhatta, aki informálta a médiát.

Az őszödi beszéd kiszivárgása kapcsán a mobiltelefon szóba sem jött, hiszen a beszéd elhangzása és a sajtóban való megjelenése között fél év telt el; ha valaki ott is mobiltelefont használt volna, akkor már aznap megjelent volna minden. Ott vagy a saját hangfelvevő készülékét használta rejtetten a kiszivárogtató vagy eltulajdonította a hivatalos magnófelvételt, ugyanis a többórás vágatlan hanganyag részletei jelentek meg a médiapiacon később. Ha emiatt akkor feljelentést nem is tettünk, azért persze továbbra is azt szeretnénk, hogy kiderüljön, ki is tárta a nyilvánosság elé a kétnapos belső tanácskozásunkon elhangzottakat, mindazt, ami később őszödi beszédként híresült el.
Az MSZP azonban nem nyomozó hatóság, s nincsenek eszközei, amelyekkel ezt kideríthetné. A nyomozó hatóság munkájára hagyatkozunk. Az ügyben a vizsgálat tudtommal még tart, és mi változatlanul várjuk az eredményét. A mostani eset pedig azért is más, mert ezúttal az országos elnökség saját maga döntött úgy: minden tagja kérje el a híváslistáját a mobilszolgáltatójától, és mutassa be az elnökségnek. Ez tehát nem is nyomozás, hanem csak egy lehetőség a történtek tisztázására, amit önként választottak s vállaltak az elnökség tagjai.
– Folytat-e feljelentésre vagy hivatalból indított vizsgálatot a rendőrség és/vagy a nemzetbiztonság az őszödi ügy miatt? Hisz' az még nem évülhetett el.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivői irodájának vezetője, Tímár Zoltán az érdeklődésünkre annyit közölt: „hozzájuk ebben az ügyben nem érkezett feljelentés és ennek hiányában a rendőrség nem is tudott nyomozást indítani”.
Az MSZP – Gyurcsány Ferenc kívánságának megfelelően – nem tett feljelentést a „kiszivárgás” miatt. De az ügy örvén mégis történt feljelentés. A Fideszeseké, amit még megerősített több magánszemély hasonló, de kevésbé kidolgozott feljelentése is.
– Azt, ami hozzánk került, Áder János és Balsai István képviselők tették még 2006 októberében a Legfőbb Ügyészségen – elevenítette fel most az ügyben akkor eljáró Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Keresztes Imre. – Ám az a feljelentés nem a titoksértést kifogásolta, ahogyan a hasonlók sem, hanem épp ellenkezőleg, a közérdekű valós adatokkal visszaélést, amit a hangfelvételre alapoztak; lényegében az adatok „eltitkolását”. A feljelentést elutasítottuk, s az ez ellen benyújtott panaszt is elutasította a Legfőbb Ügyészség. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban tényleg senki nem jelentett fel senkit.
A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok egy magát megnevezni nem kívánó illetékese ezt mondta lapunknak: – Az őszödi kiszivárogtatás ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal az intézmény biztonságáért felelős szervek közreműködésével már 2006-ban, az eset utáni napokban azt kezdte vizsgálni, hogy egy nemzetbiztonsági védelem alatt tartott intézményben elhangzott beszéd hogyan jutott el illetéktelenekhez. Ez ugyanis komoly biztonságvédelmi kérdéseket vet fel, például azzal kapcsolatban, hogy történt-e ilyesmi korábban vagy megismétlődhet-e ez a jövőben. S hozzátette: a vizsgálat eddig még nem fejeződött be. A várható lezárulásával kapcsolatban nem kívánt becslésbe bocsátkozni. Mint mondta, Őszödön ugyan nem bűncselekmény történt, hiszen nem államtitok került napvilágra, de sérült egy nemzetbiztonságilag védett intézmény elvárható biztonsága. S a kérdésünkre azt is hozzáfűzte: ha lesz eredmény, akkor valószínűleg az esetből levonható összes következtetésnek „látható jele lesz”.
Magyar György ügyvéd szerint az őszödi ügyben többféle tényállás is szóba jöhet, és az, hogy történt-e ott bűncselekmény vagy sem – a tényállástól függ. Ha például valaki titkosszolgálati eszközökkel „profi módon” lehallgatta a tanácskozást és így jutott az ott elhangzottakhoz, akkor bűncselekmény esetével – visszaélés haditechnikai eszközzel – állunk szemben. Ez, ha bebizonyosodik, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ám ha egy résztvevő akár óvatlanságból egy illetéktelen személyt juttatott be a terembe, aki rögzítette, majd közzétette az ott elhangzottakat, akkor a magántitok jogosulatlan megismeréséről van szó. Ez is bűncselekmény, alapesetben 5 évig tartó börtönnel jár, jelentős érdeksérelmet okozva 2-8 év között büntethető. Ám ebben az esetben a történtek után 30 napon belül és magánindítványra indulhatott volna magánvádas bírósági eljárás vagy esetleg polgári peres. S harmadsorban szóba jöhetett az is, hogy a műszaki személyzet az eredeti hangfelvételekről másolatot készített és azt hozta később „forgalomba”. Emögött meghúzódhat korrupció vagy más, akár politikai indíték is. De ezek csak hipotézisek; komoly jogász a tényállás ismerte nélkül szakmai véleményt erről nem mond. Én se tenném. Ám lévén szó arról, hogy védett intézmény az őszödi, elméletileg felelősségre vonható az intézmény védelmi parancsnoka, illetve, ha a harmadik esetről, az eredeti  felvételek lemásolásáról és kiadásáról van szó, akkor az ott dolgozó műszakiak főnöke is. Viszont bárkinek a felelősségre vonásához ugyancsak szükség van a kétséget kizáró bizonyítékokra – mondta az ügyvéd.vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!