Atlanti átkelés a Rajna-hídon

Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel oldalán haladt a többi NATO-tagállam csúcsvezetőinek élén. A séta jelképértékű volt: a híd közepén megejtett kézfogással ünnepelték meg a NATO-tagországok állam- és kormányfői, hogy Franciaország visszatért a katonai szövetség parancsnoki szervezetébe.
Az állam- és kormányfők sétája alatt a francia légierő gépei mélyrepülésben szálltak el „a két part hídja” felett, a francia nemzeti színeket megjelenítő kék-fehér-vörös csíkot húzva maguk után. A francia oldalra átérve a csúcs részvevői katonai tiszteletadás mellett a NATO elesett és sebesült katonáira emlékeztek. Csak Afganisztánban 1000 katona vesztette életét az észak-atlanti szövetség ottani missziójának kezdete, 2001 óta.

Az ünnepség csaknem egyórás késéssel kezdődött Silvio Berlusconi miatt, mert az olasz kormányfő hosszasan telefonált, és megvárakoztatta a vörös szőnyegen várakozó házigazdát, Angela Merkel kancellárt. Berlusconi rövid ideig még a hídon is fülére szorított mobiltelefonnal sietett a menet után, de a híd közepén tartott „családi fotózást” lekéste.
A 28 tagállam állam- és kormányfői – a francia oldalon megrendezett újabb közös fényképezkedés után, ahol már Berlusconi is jelen volt – együtt sétáltak tovább a hivatalos tanácskozás színhelyére. Péntek este a tagállamok állam- és kormányfői, valamint a külügy- és védelmi miniszterek Baden-Badenben folytattak tanácskozást munkavacsora keretében. A szervezet megalakulásának 60. évfordulójára eső csúcstalálkozó kettős helyszínével a katonai szervezet a II. világháború utáni német–francia megbékélés jelentőségét akarja hangsúlyozni.
A NATO katonai parancsnoki struktúrájába visszatért Franciaország üdvözlésével vette kezdetét szombaton Strasbourgban az atlanti szervezet csúcstalálkozójának plenáris ülése – jelentette a helyszínről az MTI.
Anders Fogh Rasmussen lesz a NATO új főtitkára – jelentette be szombaton Strasbourgban Jaap de Hoop Scheffer, az atlanti szervezet július végén távozó civil vezetője. Törökország az utolsó percig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát. A NATO-csúcs strasbourgi záró napján a tervekhez képest nagyon elhúzódott a tanácskozás, de annak végére – a korábbi pesszimista jóslatokat megcáfolva – megszületett a megállapodás. A NATO-főtitkár személyének kiválasztásához az összes tagállam egyetértésére van szükség. A törököknek az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a megállapodás bejelentése után úgy nyilatkozott: azért fogadták el végül Rasmussent, mert garanciákat kaptak Barack Obama amerikai elnöktől: Törökország adja majd az egyik NATO-főtitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget.
Kész arra a NATO, hogy felújítsa a politikai párbeszédet Oroszországgal – döntöttek szombaton az atlanti szervezet csúcstalálkozójának strasbourgi zárónapján. „Oroszország számunkra nagyon fontos mint partner és mint szomszéd” – fogalmaztak közös állásfoglalásukban az állam-, illetve kormányfők. Az atlanti szervezet ugyanakkor a strasbourgi állásfoglalásban is bírálta a Grúziától elszakadt Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz elismerését, valamint felszólította Moszkvát, hogy vonja ki erőit Grúzia területéről.
Szakértői csoportot hoz létre a NATO arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét – döntöttek szombaton a NATO-csúcstalálkozó strasbourgi zárónapján. Az előkészítés nyomán a következő, jövő tavasszal –
valószínűleg Portugáliában – tartandó NATO-csúcson akarják elfogadni az új stratégiai koncepciót. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyére lépő dokumentumban – a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint – rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO „sarokköve” marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják. A hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott, hogy a NATO nem hanyagolhatja el a közös védelem szempontját, tehát a kollektív biztonság szavatolásának továbbra is központi szerepet kell játszania a szervezet tevékenységében. Ennek hangsúlyozása az utóbbi napokban különösen német részről volt tapasztalható. Berlin szerint a NATO-tagok biztonságára kellene összpontosítani, szemben az úgynevezett globális szerepvállalással. Angela Merkel német kancellár ebben a véleményében pénteken megerősítést kapott Barack Obama amerikai elnöktől, aki úgy vélte: ha a NATO „túl sokat markol, akkor keveset fog”.
A nyilvános kezdés után a részvevők Afganisztánról tanácskoznak elmélyültebben. Angela Merkel német kancellár az ülés kezdetén, annak nyilvános szakaszában a NATO „történelmi próbatételének” minősítette az afganisztáni kérdéskört. A szövetségeseknek – tette hozzá – biztosítaniuk kell, hogy Afganisztán ne legyen többé terrorista veszélyforrás.
Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében – döntöttek szombaton, a NATO-csúcstalálkozó stras-bourgi zárónapján a tagországok állam-, illetve kormányfői. Obama közlése szerint a csapaterősítés és a kiképzők létszáma összesen ötezer főt tesz ki. A NATO-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján az amerikai elnök kiemelte: nem csak azok a katonák hasznosak, akik közvetlen harcot vívnak a lázadókkal, hanem mindazok, akik különböző afganisztáni feladatokat ellátva „útját állják az ártó szándéknak”.
Megérkezett szombaton este Prágába az amerikai elnök. Obama vasárnap délelőtt nyilvános beszédet mond, majd részt vesz az Európai Unió–Egyesült Államok csúcstalálkozón. Az idei fél évben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az amerikai elnök beszédé-ben a transzatlanti kapcsolatokkal, a leszereléssel, a gazdasági válsággal és a nemzetközi biztonsággal foglalkozik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!