Valódi tartós értékekre, a természeti és az épített környezet átgondolt megőrzésére, az energiahatékonyságra, ezek fokozott igényére kell fölkészíteni a társadalmat  – véli Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamara elnöke.  Szerinte ez a gazdaságpolitika egyik kulcsmozzanata, mert az ország építőiparának helyzete stratégiai jelentőségű kérdés, tekintettel arra, hogy az építőipar integráló szerepet tölt be a nemzetgazdaságban.



A hazai építőipar egyik legnagyobb problémája a hazai befektetői tőke hiánya. Súlyosbító körülmény, hogy hiányzik a magyar gazdaságfejlesztési koncepció is, ezen belül pedig hiányzik a kiemelt, és hierarchizált gazdasági-ipari célok rendszere, valamint a folytonosság. Célunk – folytatja a szakember –, az építőipar presztízsének javítása. Minden területen emelni kell a projekteknél a műszaki előkészítés és megvalósítás színvonalát, az oktatás-képzés minőségét. Elkerülhetetlen az építőipari innováció elősegítése, a hazai földrajzi-éghajlati adottságoknak megfelelő technológiai és anyagipari fejlesztések központi kezdeményezése. Mindezt pályázatokkal, az energiahatékonyságra és a környezetvédelemre is figyelve kell elérni.
Át kell gondolni a versenyeztetési szabályokat, vagyis ki kell építeni a vállalkozó ajánlattevők minősítési rendszerét. Ennek az a célja, hogy a kiváló referenciákkal rendelkező hazai vállalkozók érezhető előnybe részesüljenek.
Hiányzik a politikai és kormányzati „segítő kéz” az építésügyben közreműködő szervezetek összefogásában. Lényegesnek tartom – tette hozzá Kassai Ferenc –, hogy a súlyos problémák kezelése, megoldása érdekében a szellemi kapacitásokat hatékonyabban működtessük. Zavart okoz, az építési folyamatban, hogy nem minden esetben van összhang a különböző szintű jogszabályok között, valamint az, hogy – sok esetben – a meglévő jogszabályok betartása, betartatása hiányt szenved. Az építőipar nemzetgazdasági súlya, valamint az építési tevékenységnek a nemzetgazdaságban tovagyűrűző hatásai indokolják az ágazatra vonatkozó válságkezelési koncepció kidolgozását. Az építőiparban – a kockázatok mérséklésével, és a visszaélés lehetőségének csökkentésével – meg kell szüntetni a körbetartozást. Szerencsés lenne az, ha el tudnánk érni, hogy alvállalkozók optimális számban vegyenek részt egy-egy beruházásban. Ezzel kiszűrhetnénk a körbetartozások kialakulásának egyik alapvető forrását, az irreálisan alacsony vállalkozási árat.
A mérnökkamarai elnök azonban tisztában van azzal, hogy a jelenlegi válságkörülmények között csak olyan javaslatok jöhetnek számításba, amelyek nem növelik az államháztartás hiányát. Áttekintve a nemzeti tervezési folyamatban eddig már többször javasolt komplex megoldásokat, azonnali feladatként az infrastruktúra-fejlesztés javasolható, és a leromlott épületállomány energiatakarékos felújítása. Az épületállomány felújításához tartozik az állami tulajdonban lévő műemléki épületek, kastélyok, várak helyreállítása, turisztikai vagy egyéb célú hasznosítása, mely kevéssé importigényes, és az építőipari foglalkoztatást elősegíti.
 (gb-mvl)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!