Szigorodtak a cigarettabehozatal szabályai

l A határaink 2004 óta uniósak, 2007 óta schengeniek. Ez milyen új feladatokat adott a vám- és pénzügyőrségnek? Képes volt-e megfelelni ezeknek? Hogyan értékelik más uniós országok?
– Számunkra a 2004-es év volt a meghatározó, amikor hazánk részese lett az EU-nak, amely egyben, sőt eredendően vámunió is. A schengeni csatlakozás a személyek mozgásában hozott újat, így ez inkább a rendőrségnek adott teendőket. Ám azzal, hogy 2007-ben megszûnt a belső határokon az útiokmány-ellenőrzés és szabadabban mozoghatnak az emberek, persze együtt járt, hogy a jogszerûtlen magatartás lehetősége is kibővült, s ezzel már foglalkoznunk kell. Például ellenőrizzük, hogy az utazók mennyi jövedéki terméket hoznak magukkal, ugyanis magánszemély esetében a pénzügyőrnek mérlegelnie kell, hogy a behozatal magáncélú-e. Nem az ugyanis, ha a jövedéki termék tulajdonosa az adott termékkel üzletel. Vizsgálni kell a termék mennyiségét, bizonylatait és a birtokban tartás indokát, mert az is lehet a magáncélon túlmutató, például ha ajándék más részére. S nem szabad túllépni a kereskedelmi mennyiségeket, mint felső határt: ez 800 szál cigaretta, 90 liter bor és/vagy pezsgő, 110 liter sör, 10 liter tömény szeszesital. Kivétel most még a szabály alól – és ez év december 31-ig az is marad – a cigarettabehozatal Romániából és Bulgáriából. Ugyanis addig ezekből a tagállamokból maximum 200 szál cigaretta hozható be hazánk területére. Bár mellékága a munkánknak, de nem ritkaság, hogy a határon illegális migránsokat találnak a vámosok, illetve az országban beljebb a mobil csoportjaink. Természetes: ezt azonnal jelezzük és átadjuk őket a rendőrségnek, ahogyan ők is szólnak nekünk, ha csempészt, és illegálisan behozott árut találnak. Az unió elégedett velünk, mondhatnám: problémamentesnek tartja hazánkat. Nincs fennakadás a kommunikációban, és ez fontos, mert a teljesen azonos közös szabályokat az EU-n belül a nemzeti vámhatóságok külön-külön hajtják végre, s nagyon összetett közös adatbázisokat, monitoring rendszereket használnak, naponta több száz frissítéssel.
l Megváltozott az uniós külső határok áthelyezése óta a csempészet? Mik most a kurrens csempészáruk?
– A legfőbb változás, hogy az unión belül ma már szinte nem lehet elkövetni csempészetet, mint a csatlakozás előtt, amikor még jellemző volt az autócsempészet. Az EU-ban gyártott iparcikkek, az autók is vámmentesek. Persze áfát, környezetvédelmi termékdíjat most is kell fizetni, s akik ezt próbálják megkerülni, azok azért bőven adnak nekünk munkát. Viszont a változások nyomán ma már nem a vámból ered a bevételeink zöme, hanem az adókból. Az unión belüli viszonylag magas adószint nálunk is áremelkedést gerjesztett, és ezzel „kifizetődővé” tette a cigaretta vagy az üzemanyag csempészetét az ukrán vagy a szerb határon át, mivel odaát ezek a kisebb adó miatt jóval olcsóbbak. 2005-ben, a mélyponton egy független cég felmérése még 27 százalékra tette a Magyarországon adómentesen elfüstölt cigaretta arányát. Az intézkedéseink nyomán tavaly már csak a harmadára, 9 százalékra becsülték a feketepiaci dohányáruarányt. 2008-ban 167 millió szál illegálisan behozott cigarettát foglaltunk le, 2007-ben 166 millió szálat, s az már a fele volt a 2005-ös mennyiségnek. S a mi 9 százalékunkkal szemben a jelentősebb EU-országokban – Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország – ez a mutató 15-20 százalék körüli. Ezzel az eredményünkkel még a dohányipar is elégedett lehet, hisz’ a csempészet a hazai és uniós gyártók hasznát kurtítja meg. Nem kevéssel: a hét elején egy Olaszországba papírt szállító teherautó rakományába rejtve 23 250 karton ukrán zárjegyes cigarettát találtak a vámosok, s már másnap megdőlt a rekord: egy vasúti konténerben, amely az okmányok szerint cipőket tartalmazott,
42 000 karton adójegy nélküli Marlboróra bukkantak; a két lefoglalt mennyiség értéke 350 millió forint.
l Hazánk már nemcsak tranzit-, de célországa is a kábítószer-csempészetnek. Hogyan alakultak a „fogások”? Mit tudnak a narkócsempészeti anyagokról és irányokról?
– Eléggé hektikusan változnak az adataink. A rendszerváltozás után volt év, hogy 700 kiló kábítószert foglaltunk le, igaz, annak a zöme még marihuána volt. Az utóbbi időkben a 150-200 kiló a jellemző, de ebben több van a legveszélyesebb ópiumszármazékokból, amelyek az afgán térségből, jellemzően Törökországon vagy a FÁK országain át érkeznek ide. Ritkán találkozunk dél-amerikai kokainnal, de látványosan nő a szintetikus kábítószerek forgalma, amelyek az EU nyugati feléből kerülnek hozzánk. Tavaly 79 esetben összesen 118,4 kiló kábítószer – több mint 140 ezer halálos adagnak megfelelő mennyiség – akadt fenn a hálónkon, ám ez az év aggasztóbban indul: már az első három hónapban túljutottunk a 80 kilón, s ennek több mint a fele, 42,6 kiló heroin volt. És az utóbbi időkben a honi marihuánatelepek mellett lelepleződött már itt szintetikus drogokat előállító illegális laboratórium is.
l Új teendőket adott a vámosoknak a terrorizmus elleni küzdelem. Milyen eredménnyel oldják meg ezeket?
– Arról ugyan a közvélemény is értesül, ha egy külföldi autó kesztyűtartójából előkerül egy pisztoly és a hozzá való lőszer, de azzal még a terrorizmussal foglalkozók sincsenek mindig tisztában, hogy a vámhatóságnak mik is ez ügyben a feladatai. A stukker nem feltétlenül jelent terrorveszélyt, hisz’ a balkáni térségből belépők gyakran az önvédelmi fegyverüket felejtik a kocsiban; ez jogellenes, ezért persze elkobozzuk, de nem ok arra, hogy rögtön terrorveszélytől tartsunk. S ez igaz még a sugárzó anyagokra is. Évente átlagosan ötvenszer – gyakorlatilag hetente – jeleznek, jellemzően az ukrán határon a sugárkapuk, s többnyire nem a csernobili katasztrófa következményei vagy a radiokatív anyagok csempészete miatt. Inkább azért, mert onnan szállítanak agyagból készült téglát, cserepet, edényeket. Ezek sugárzása meghaladja a háttérsugárzást, de messze alatta marad az egészségre veszélyes értéknek. A légi utasok is megtanulták már: zsebkést, ollót, folyadékot nem vihetnek magukkal fedélzetre. Viszont voltak esetek, amikor az országba valóban terrorcselekmény elkövetésére is alkalmas eszközt, anyagot próbáltak behozni…
l Ha nem titok: mit?
– Titok. Két okból is. Egyrészt azért, mert ezekről többnyire titkosszolgálati forrásból kapunk információt, másrészt mert az ilyen ügyekben nem annyira a „fuvar” lefoglalása fontos, mint az, hogy lelepleződjön a kapcsolat: hová is szállítják, ki is a címzett. Arról viszont beszélhetek, hogy a terrorizmus „drága mulatság” és a céljait szolgáló pénzek követése, blokkolása is fontos feladatunk. Figyeljük a pénzmozgásokat, kivált a pénzmosást, mert amögött vagy terrorizmus vagy – gyakrabban – gazdasági bűncselekmény állhat. Tavaly
10 091 esetben jutott el hozzánk erre utaló adat, zömmel a bankoktól, s körülbelül minden századikat kellett tüzetesebben kivizsgálnunk, és végül a 13 felderített  bűnügyben 40,1 milliárd (!) forint volt az elkövetési érték. Ez is jelzi: a nyomozóink mind nagyobb ügyeket, most már sokmilliárdosakat derítenek fel.
l Megfelelő a műszaki felkészültségük? Úgy hírlik, a kamion- és a vonatröntgen nem veszélytelen, a hírek szerint sugárfertőzést is okozott a szlovák-ukrán határon…
– Valóban a leglátványosabbak a kamion és konténerátvilágító röntgenberendézéseink. Két tucat irodabuszunkban van mobil kézi röntgen, s Záhonyban stabil vasúti átvilágító is, és ezek sokat javítottak a felderítés eredményességén. Hasonlót telepítettek a szlovák–ukrán határra, de szeretnék megnyugtatni mindenkit: a hazai berendezés működése tizedannyi sugárterheléssel jár, mint egy tüdőszűrő átvilágítás. Az ÁNTSZ ezt és a rendszabályok betartását is rendszeresen ellenőrzi. Mi inkább azt érzékeljük, hogy a röntgenek kellő riadalmat keltettek a csempészek körében, és ők megragadnak minden lehetőséget, hogy kiiktassák ezeket. Még támadásra is volt példa: a vasúti röntgenberendezést a hozzá vezető folyosón kamerával védjük, s a kamerát törték össze. Ami a műszaki fejlesztéseinket illeti: a három mozgó laboratóriumunk mellé idén két újat állítunk be. Ezekkel bárhol vehetünk mintát az üzemanyagtankból vagy a borból, s azonnal ellenőrizhetjük. Így hamar kiderül, ha a benzin, a gázolaj nem magyar szabvány, vagy ha a bor nem szőlőből, hanem cukorból készült.
l Naponta vizitelnek a kínai piacokon, és a vámkommandósok a határtól távolabb is bárkit megállíthatnak. Van becslésük, hogy a hamisított márkás termékek mekkora része kerül így kézre? S egyáltalán mi lesz velük?
– Erről nincs olyan jó becslésünk, mint a jövedéki termékekről amelyeknél pontosan ismert a legális piac nagysága, de azt azért figyeljük, hogy az egyes intézkedéseink hatására a piacon milyen mozgások indulnak. Ebből következtethetünk, hogy merre menjünk tovább. A lefoglalt termékek egy része – a tisztázatlan eredetű élelmiszer vagy a dohányáru – egészségvédelmi okból egyáltalán nem hozható forgalomba. A törvény szabályozza azt is, hogy a jogerősen elkobzott márkavédett hamisítványokat csak a márkacég hozzájárulásával és a hamis márkajel eltávolítása után adhatjuk át jótékony célra a Karitatív Tanácsnak. Négy szervezet – a Magyar Vöröskereszt, a Máltai, a Baptista és az Ökumenikus Szeretetszolgálat – juttathatja el a rászorulókhoz. Ők általában a felajánlott mennyiség felét-kétharmadát veszik át tőlünk, a többit megsemmisítjük.
l Mik az idei vadászati szezon tapasztalatai? Még mindig az olasz konyha madárigénye gerjeszti a természetkárosítást?
– Igen. Csupán annyi változott, hogy már ritkábban találkozunk a Magyarországon elejtett madarak tetemeivel, inkább a tőlünk keletre, dél-keletre fekvő országokból próbálják hazánkon át Itáliába vinni a természetkárosítással elejtett zsákmányt. Decemberben például egy Romániából Olaszországba tartó kamionból 1500 madártetem került elő a határon; védett rigóké, fürjeké, seregélyeké, az eszmei értékük elérte a 18 millió forintot. Nagyvadak trófeáit szinte soha nem csempészik, viszont a washingtoni egyezménnyel védett állatokat – van közöttük teknős, majom, madárpók is – élve is próbálnak vinni maguknak a gyűjtők, s akik el akarják adni a kisállatkereskedőknek, és mások is – már élettelen termékként. Az egzotikus országokba utazók között kevéssé ismert: ha a táska, a cipő vagy más tárgy egy kihalással fenyegetett állat bőréből készült, akkor azt is le kell foglalnunk.
l Felértékelődnek a krízis miatt a műkincsek, kulturális javak. Ezekből most több kerül elő a határon?
– Nem látszik változás, minden évben vannak kisebb-nagyobb esetek. Többnyire az unió külső határán vagy Ferihegyen buknak le a csempészek, akik jó pénzért akarnak túladni a védett alkotásokon, régiségeken, régészeti leleteken. Mint a kínai férfi, aki novemberben a kézipoggyászában két-két antik jellegű hegedűt és brácsát, a csomagjaiban még hat hegedűt próbált kivinni. Ezekből három a védett kulturális javak közé tartozott, milliókat ért. S a minap egy Athénba tartó görög férfi kézi csomagjából került elő egy antik jellegű Madonna-festmény, az értékét még a szakértő vizsgálja.
l Mennyivel járult a vám- és pénzügyőrség az államkassza bevételeihez? S mi a trend? Hat a vám- és jövedéki bevételekre a gazdasági válság?
– A költségvetési törvényben foglalt kötelezettségünket tavaly „kevéssel” – 15 milliárddal –  még túl is teljesítettük: 1308,5 milliárd forintot szedtünk be, az előző évinél 67 milliárddal többet. Ez azt jelenti, hogy egy pénzügyőr átlagosan 185,6 millió forinttal járult hozzá a büdzsé bevételéhez, amelynek a 16 százalékát adtuk. Ez a hatalmas summa a jövedéki adóból, az áfából, a környezetvédelmi termékdíjból, a regisztrációs adóból és a vámból eredt. S nem csak a számláinkra befolyó pénz fontos, hanem a szerteágazó gazdaságrendészeti feladat is, amely a mai pénzügyőrséget jellemzi. A jogszabályok szerint az APEH-hel egyeztetve már bármilyen adónem ügyében végezhetünk ellenőrzést, s bő két éve a pénzügyi bűncselekmények teljes körében az 500 fősről a duplájára nőtt nyomozóapparátusunk folytatja a vizsgálatokat. Ami pedig a krízist illeti, annak a jelei sajnos egyértelmûek: a forgalom csökken, s ezzel a bevételek is. Az autópiaci visszaesést jelzi például, hogy regisztrációs adó már a múlt év novemberében 27, januárban pedig 50 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Csak remélni tudom, hogy ez volt a mélypont, a márciusi adatot még nem ismerem.
l Problémásnak találta az unió a magyar regisztrációs adó mértékét. Ezen változtattak?
– A jogszabály már megváltozott: vonatkozik arra az EU által kifogásolt esetre is, ha az importőr úgy véli, különleges elbánást kell alkalmazni az általa behozott jármű értékének meghatározásakor. Így ma már erre is van lehetőség, s ha indokolt alkalmazzuk is.
l Milyen változásokra kell számítani a vámeljárásban? Miből mennyit vihet magával és mennyit hozhat be az unión kívülről a magyar turista és más beutazó?
– Kivinni a kereskedelmi mennyiség határáig bármiből bármennyit szabad, ám ajánlatos figyelemmel lenni arra, hogy a „célország” tart-e fent valamilyen beviteli korlátot. A hazai behozatal szabálya viszont idén a csempészet csökkentése céljából megváltozott. Az EU-n kívüli országokból csak repülőn lehet 200 szál cigarettát hozni, mert a csempészek naponta többször csak közúton, vasúton vagy vízi úton léphetik át határt. Ezeken az utakon az egy alkalommal behozható cigarettamennyiség két dobozra, azaz 40 szálra csökkent. Tömény szeszből 1 liter, borból 4 liter, sörből 16 liter hozható be. Viszont előnyére változott – 300-ról 430 euróra nőtt – az említett jövedéki termékeken felül szabadon, vám- és adómentesen behozható áruk értékhatára.

Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!