Népbetegség a sokízületi gyulladás

A világon, így hazánkban népbetegség méreteket öltő kórkép, hiszen a Föld más országaiban több millióan, becslések alapján nálunk mintegy 80-90 ezren szenvednek miatta. Talán meglepő, de elsősorban nem az idősek, hanem sokkal inkább az aktív, fiatalabb közép-korúak betegsége, hiszen az első tünetek a 30-50 évesek között jelentkezik, körükben kétharmad is közel arányban a nőket érintő kín.
A RA autoimmun betegség, aminél a szervezet védekező mechanizmusa maga ellen fordul, ezért az ízületek „rákjának” is szokás nevezni. Kialakulásának pontos oka egyelőre nem ismert, csupán annyi biztos, hogy meglehetősen sok fehérje játszik benne szerepet. Nemcsak nagy fájdalommal jár együtt, hanem mindenekelőtt a kézfejen súlyos végtag-deformációhoz vezet. Ez utóbbi rendkívüli mértékben rontja a beteg és a környezete életminőségét. Bár a reumatoid arthritis lefolyása egyénenként más-más ütemben és intenzitással zajlik, végkifejleténél súlyos szövődményeket okozva gyakran terjed át az ízületekről a tüdőre, a szívre, egyéb belső szervekre. A RA-ban szenvedők várható élettartama egészségesekhez képest mintegy 10 évvel rövidebb.
A korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápia időbeni megkezdése és eredményessége meghatározó. Ezért a több mint 20, szakemberrel és diagnosztikai lehetőségekkel jól ellátott szakambulanciát magában foglaló artritiszcentrumok országos hálózata nálunk is kiépült. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint, bár szükséges, de nem elégséges a betegség orvosi kezelése. A fájdalom és a végtagok elváltozása nagyfokú mozgáskorlátozottsággal jár, ami a beteg és hozzátartozói életét egyaránt megnehezíti. Sokan nem tudják, mihez kezdjenek a megváltozott képességükkel, állapotukon hogyan javíthatnának, ami az emberi kapcsolatok megromlásához, súlyos önértékelési problémákhoz vezethet. Éppen ezért nem hangsúlyozható eléggé, hogy mennyire fontos az átgondolt, összehangolt betegellátás és -gondozás mellett az életvezetési tanácsadással foglalkozó hálózat, betegszervezeti összefogás.

Hogyan éljünk együtt a RA-val?
A beteg gyakorlatilag az élet minden területén hátrányt szenved, ezért a lehető legnagyobb fokú önállóságra, függetlenségre van szükség, amiben a sorstársak tapasztalata, tudása nagy segítségére lehet. Mire is gondolunk? Például arra, hogy tudnia, ismernie kell az alkalmazott gyógyszerek, fájdalomcsillapítók hatásait és mellékhatásait, kerülnie kell a hideget, reggelente érdemes meleg fürdőt szükséges vennie a fájdalom és a merevség oldására, ajánlatos a lakókörnyezetét a megváltozott mozgásképességének megfelelően átalakítani, egyebek között a WC-t,
a székeket, az ágyat megemelni ahhoz, hogy minél kevésbé kelljen térdet hajlítania. Mindig tudnia kell, hogy a rendszeres, napi mozgás nélkül megmerevednek az ízületei. Természetesen fontos ilyenkor odafigyelni arra, hogy a mozgást segítő családtag, terapeuta ne erőltesse, hanem inkább támogassa a merev végtagokat. Ugyanilyen fontos az éjszakai – fáradtságkor a nappali – pihenés, amihez a fájdalomcsillapítók mellett a RA beteg állapotától függően akár merevítő sínek használatát sem lehet elkerülni. A betegség kóros vérszegénységgel jár(hat), ezért fontos a rendszeres vasbevitel. Ugyancsak melléktünet lehet a gyulladások következtében fennálló krónikus hőemelkedés, ami miatt oda kell figyelni a rendszeresen cserélendő ruházatra stb.
A molekuláris reumatológiában kiemelkedő jelentőségűek az úgynevezett biológiai terápiás készítmények, ugyanis ezek az ízületi gyulladások kezelésében valóban forradalmi áttörést hoztak. Az injekcióban és infúzióban adott szerek nemcsak az igen fájdalmas tüneteket csökkentik minden korábbi szereknél hatékonyabban, hanem meggátolják a betegség előrehaladását, így megóvják a testet az elnyomorodástól, a különböző szövődményektől és az élettartam megrövidülésétől. Végül, de nem utolsósorban a gyulladásos reumatológiai betegeken alkalmazott biológiai szerek hatásossága egészséggazdasági számítások alapján messze meghaladja a ráfordított költségeket. Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!