Bartal Csaba a történelem kalandos oldalát kutatja

 „Közvetítők vagyunk. Megpróbálunk csatornaként működni a történelmi kutatások és a tévénézők közt. Kiváló történészek által összerakott mozaikdarabokat mutatunk be, mindenkinek, aki szereti a focit és a történelmet. Hiszen ez a két téma az, melyhez mindenki ért Magyarországon” – mondta. „Nem tisztünk, hogy pálcát törjünk bárki felett, nem kommentálunk – a néző helyettünk dönti el, hasznos, jó ember volt-e, akiről az adás szólt. Ma este például Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató életét idézzük fel, aki az abesszin császárt szolgálta háziorvosként, egészen az olaszok bevonulásáig. A mai történelmi témájú folyóiratok többsége nagyrészt a tankönyveket idézi. A fiatalokat csak egy jó felütéssel lehet leültetni egy történelmi magazin elé. Azzal ma már nem megyünk semmire, hogy „született, dolgozott, élt, meghalt”. Eddig ismeretlen ikonokra van szükség! Meg kell mutatni például Mészáros Kálmánt, ahogyan teljes harci díszben ott áll az uralkodó udvarában. Klasszikus kalandregénybe illő történet lesz” – ígérte.
A Múlt-kor mutatta be az országban először annak a hét fiatalnak az akcióját, akik 1956-ban az emigráció sajátos módját választották: a Budapest–Szombathely járatot Győrnél eltérítették és Németországba menekültek. Négy embert találtak meg, akik akkor a gépen voltak, közülük kettő San Diégóban állt a kameráik elé. A műsor a harmadik évadnál jár, Bartal Csaba legutóbb tavaly vihetett haza alkotói díjat a Kamera Hungáriáról. A műsorvezetőt mindig érdekelték a könyvek, tizenkét éves korától tudta, történelemtanár lesz. „Ez sikerült, hiszen ma is tanítok, csak kicsit másképp. De emellett próbálok olyan tudást is átadni, amely nincs benne a tankönyvekben. Főiskolásként nem volt pénzem, az ösztöndíjam is alacsony volt. Szabadidőm azonban rengeteg maradt a tanulás mellett, ezért vágtam bele az újságírásba; kezdetben történelmi témájú cikkeket publikáltam. Később, a történelemtől kicsit távoltabb kerülve, a TV2-ben tanultam meg a televíziós újságírás alapjait. Előbb A Jó reggelt, Magyarország!-nál, majd a Tényeknél dolgoztam, 1998-ban. Nem éreztem sosem hátránynak, sőt, kifejezetten örülök, hogy nem végeztem tévés iskolát. Ma is arra biztatok mindenkit, hogy saját tapasztalati útján próbáljon eljutni egyik pontról a másikra. Aki úgy érzi, hogy van benne spiritusz, az ne a padban üljön, mert felesleges, hanem menjen ki terepre, próbálja ki magát. Jelentkezzen és mutassa meg magát: ez vagyok és erre vagyok képes! Nálam is több gyakornok dolgozik, akiket örömmel fogadtam, noha nem újság-író-iskolák növendékei” – magyarázta.
Bartal Csaba a Magyar Televíziónál először a közéleti műsorok főszerkesztőjeként, majd 2006-ban az általa elindított Múlt-kor műsorvezetőjeként kezdett el dolgozni. Régi kéziratok, oklevelek, levelek, könyvek és képeslapok szenvedélyes gyűjtője. A régiségek egy részét – és a gyűjtőszenvedélyt – történelemtanár nagyapjától örökölte. Gyűjteménye legértékesebb darabjai közt szerepel egy lepecsételt, 1689-ből származó I. Lipót és I. József kézjegyével hitelesített oklevél is. „Humán érdeklődésű lévén, kénytelen vagyok távolságot tartani a számoktól és az egyenlőségjelektől, ezért kerülöm a gazdasági műsorokat” – nevetett. „Arra nem vagyok képes, hogy egy műsorban megoldjam a világválságot. Arra viszont képesnek érzem magam, hogy bemutassam a történelem korábbi nagy válságait és kirobbanásuk okait. A Jó reggelt, Magyarország!-ban én készítettem halála előtt az utolsó interjút Tolnai Klárival. A Tényekben és a Jó estét, Magyarország!-ban megismerkedtem a hírműfajjal, 2002-ben velem indult az Aktív című műsor. Fél évvel később már a Magellánt vezettem, amely tudományos-ismeretterjesztő műsorként indult. Sajnos a szerkesztők egy része a bulvár irányába kezdte terelni a műsort, nekem pedig már összeegyeztethetetlen volt, hogy a gondolkodó spermiumokról készítsek anyagot...”

Á.D.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!