Stroke: ne késlekedjen!

A rák és a szívbetegségek után a stroke a 3. leggyakrabban halált okozó betegség Európában, évente csaknem 1,4 millió halálesetet regisztrálnak. Magyarországon egyetlen esztendőben 30-40 ezer új megbetegedés és 18 ezer haláleset fordul elő.  Minden 4. páciens 60 év alatti, azaz a stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább a fiatalokat is sújtja. A szélütöttek harmada egy hónapon belül meghal, másik harmada tartósan fogyatékos marad. Friss statisztikai adatok szerint 2008-ban
118 061 esetet kezeltek stroke miatt, annyit, mint Győr lakossága. Az érintettek között azok is szerepelnek,  akik másodszor vagy harmadszor kényszerültek kórházi kezelésre, az új esetek száma
50 000 lehet.
Csiba László professzor a Magyar Stroke Társaság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni! Az időfaktor fontosságára a kampány jelmondata is felhívja a figyelmet: „Stroke ne késlekedjen! Minden perc számít!”
Sajnos a betegek nincsenek tisztába a stroke tüneteivel, várnak, gondolván, hogy a rosszullétet másnapra kialusszák, nem számítanak arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguknak, hanem közvetlen környezetüknek, sőt a társadalomnak is.

Tünetek és előjelek
• hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen),
• hirtelen kialakuló beszéd megértési zavar, szóformálási nehézség,
• hirtelen bekövetkező látászavar: kettős látás, látótérkiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélesség,
• hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok,
• a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar.
A fentiek lehetnek múló jelle-gűek vagy maradandóak, együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Akár már egyetlen jel is a stroke kialakulására figyelmeztethet. A tünetek kialakulása viszonylag hirtelen történik, így ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, végleges bénulássá súlyosbodhatnak.
A Magyar Stroke Társaság szeretné, hogy a kampány hozzájáruljon a Magyarországon egyre nagyobb teret hódító stroke visszaszorításához, a szélütést kísérő szövődmények csökkentéséhez, az azonnali orvosi ellátáshoz, különös tekintettel az azonnali vérrögoldásra.
Csiba professzor hangsúlyozta, a stroke megelőzhető, gyógyítható, ám csak akkor, ha a kezelést azonnal, de legfeljebb 3 – a legújabb protokoll szerint 4,5 – a órán belül elkezdik. Mindehhez hozzátette, hogy ehhez a mentőszolgálattal való szoros együttműködés is elengedhetetlen, hiszen a gyorsaság életet menthet.
A statisztikai adatok szerint a stroke később jelentkezik, mint a szívinfarktus, az utóbbit átlagosan Magyarországon 58 évesen kapják meg az emberek, ezzel szemben az agyi érkatasztrófát 8-10 évvel később. A professzor szerint, a népesség öregedésével valószínűleg a stroke-ok száma is egyre több lesz.
A kórkép komoly szociális problémát is jelent, hiszen a beteget teljesen ledönti a lábáról, állandó ápolásra szorul, ami nemcsak a családnak, hanem a társadalomnak is komoly terhet jelent. A stroke-os betegek kórházi kezelése csaknem háromszor annyiba kerül, mint egy szívinfarktusban szenvedőé.
Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője Győrfi Pál a stroke-kezelés során a mentősök szerepével kapcsolatosan hangsúlyozta, óriási a jelentősége annak, hogy a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívják a mentőt.  Nagyon fontos, hogy a jövőben javítsák a mentőszolgálat hatékonyságát. Ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy a kocsik ne fussanak felesleges köröket, hanem a beteg valóban a megfelelő ellátási helyre kerüljön. A betegség felismerése a megfelelő lakossági kommunikációt sem nélkülözheti.
Két stroke-os beteget is meginvitáltak a kampánynyitó sajtótájékoztatóra. Szerencsések voltak, mert a gyors intézkedésnek köszönhetően hamar felépültek a betegségből. Zita tavaly áprilisában 42 évesen kapott stroke-ot. Több mint 20 éve magas a vérnyomása, gyógyszereit rendszeresen szedte. Egyik reggel éppen szokásos kávéját itta, amikor elejtette a poharát, annyi ereje még volt, hogy odamenjen a kolléganőihez, azonban már megszólalni nem tudott. A jobb szája lefittyedt, a jobb keze nem engedelmeskedett. Azonnal értesítették a mentőt, akik nem sokára megérkeztek és kórházba szállították a beteget. Elmondása szerint 4-5 nap teljesen kiesett az emlékezetéből. A kezelést rehabilitáció követte, amin újra megtanult írni, olvasni és számolni. Miután hazabocsátották, tovább folytatta a gyógytornát és a beszédkészségfejlesztő gyakorlatokat. Erős akaratának köszönhetően néhány hónappal később újra dolgozhatott.  Tény, néha még ma is keresi a szavakat, elakad a hangja, az írása csúnyább, mint korábban volt, de boldog, hogy a stroke-nak nem lett komolyabb következménye. Tudja, vigyáznia kell magára, hiszen bármikor újabb szélütése lehet, éppen ezért állandó kontrollra jár, és rendszeresen szedi a gyógyszereket.
István tavaly decemberében, 58 évesen lett stroke-os. Otthonában érte a szélütés, többször elesett a szobában, ügyetlenné vált, egyensúlyzavara volt, nem értette, hogy mi történik vele, nem találta a szavakat, nem tudott megszólalni. Felesége és lánya vöröskeresztes lévén azonnal felismerték a stroke tüneteit, késlekedés nélkül hívták a mentőt. Kórházba szállították, ott azonnal ellátták, vérrögoldót kapott. Másnapra már jobban érzete magát, büszke férfi lévén nem bírta elviselni, hogy mosdassák. Minden erejét összeszedte és kiment a fürdőszobába. Egyre több szó jutott az eszébe, a beszéde folyamatosan javult. Zitával ellentétben sosem volt semmi baja, gyógyszert nem szedett. Kétségtelen lelki trauma érte, amikor 57 évesen elveszítette a munkáját, a stressz hatására egészségi állapota megromlott. Jelenleg galériaőrként dolgozik. Kemény küzdelem áll mögötte, hiszen a több stoke-os sorstársához hasonlóan kemény harcot vívott, logopédus és gyógytornász segítségével újra tanult beszélni és mozogni. A szélütés nem múlt el nyomtalanul. Ma is előfordul, hogy keresi a szavakat, és nemegyszer újra kezdi mondandóját, de jól tudja, hogy kitartó munkával az állapota egyre jobb és jobb lesz. Mindkét beteg családjában volt stroke-os beteg!
Dr. Pánczél Gyula, a Magyar Stroke Társaság vezetőségi tagja, a Péterffy S. Utcai Kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa az úgynevezett „terápiás ablak” jelentőségéről, valamint a vérrögoldás fontosságáról azt mondta, hogy a tünetek megjelenésétől kezdve, csak nagyon rövid ideig lehet sikeresen harcolni az idegsejtek túléléséért, az eret, elzáró vérrögöt oldani. Ha ez nem történik meg, nincs remény az ér által ellátott területet megmentésére. Érthető tehát, hogy a stroke bekövetkezésekor minden egyes perc számít, hiszen a késlekedés idegsejtjeink millióinak, és ezzel együtt az érintett agyterületek elhalásával járhat. Nem mindegy, hogy a tüneteket, még ha múló jellegűek is, komolyan vesszük vagy sem. És az sem, hogy mikor kérünk segítséget. Ha a beteg időben megfelelő szakorvoshoz kerül, és megtörténnek a szükséges vizsgálatok, akkor van rá esély, hogy az agyi katasztrófát kiváltó ok megszüntethető, a páciens maradéktalanul meggyógyul. Ugyanakkor a beteg esélyeit minden perc késlekedés jelentősen lerontja.
K. É.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!