1997. óta minden esztendőben ugyan más-más programmal, de április
11-én, James Parkinson születésnapján tartják a Parkinson Betegek
Világnapját. Idén az EPDA (European Parkinson’s Disease Association –
Európai Parkinson-kór Társaság) által végzett „Valódi élet, valódi
Parkinson-kór” felmérés eredményeinek, valamint egy új terápiás kezelés
bemutatásának szentelik az eseményt.
A szakmai programon a betegség kezelésének neves specialistái a betegség időben történő felismerésének és szakszerű kezelésének fontosságára figyelmeztettek, mondván, amennyiben az sikerül, akkor a beteg életminőségét sokáig meg lehet őrizni.
Lássuk, mi is ez a sokakat érintő, gyógyíthatatlan kórkép? A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike, minden 100 ezer lakosból 100-200 érintett lehet! Európában 1,9 millió, világszerte 6,3 millió az érintett. Az életkorral e szám jócskán növekszik, hiszen a 65 évnél idősebb lakosság körében mintegy tízszer gyakoribb.
A Magyarországon végzett felmérések a nemzetközi adatokkal azonos számokat mutatnak, vagyis hazánkban a Parkinson-kóros betegek becsült száma 20-30 ezer. Döbbenetes, de közülük csupán 50-70 százalék a kezelt.
A kórkép okát ma még az orvostudomány nem ismeri, annyit azonban már „gyanítanak”, hogy feltehetően genetikai és környezeti toxikus tényezők együtt hozzák létre azt az idegrendszeri károsodást, ami a klinikai tünetekhez vezetnek. Családi halmozódás csak az esetek 5-10 százalékában fordul elő. Az 50 évnél fiatalabbak körében a betegség kezdeténél a genetikai tényezők fontosságát, 50 év felett a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozzák a szakemberek.
A Parkinson-kór folyamatosan romló lefolyású, degeneratív központi idegrendszeri betegség. Lényege a substantia nigra dopaminerg neuronjainak pusztulása, aminek következtében az agy bizonyos részén dopaminhiány alakul ki, nyomában pedig jellegzetes tünetek tapasztalhatóak annak ellenére, hogy a kórkép egyénenként változó lehet. Mégis az esetek többségében sok év telhet el úgy, hogy az érintett mindennapi tevékenységet jelentősen nem korlátozza.
A Parkinson-kór alaptünetei a mozgásos (motoros) zavarok. Nevezetesen: a mozgás lassul, merevség, remegés tapasztalható, mindehhez nem motoros tünetek társulhatnak, lásd alvászavar, pszichiátriai problémák sora – depresszió, kognitív zavar, demencia –, illetve olyan vegetatív tünetek, mint ortosztatikus hipotónia, vizeletürítési zavar stb. kapcsolódhat.
Miként fentebb már említettük a jellegzetes tünetek korai felismerése rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezelés a beteg életminőségének hosszú távú megtartását, a munkaképesség megőrzését biztosíthatja.
Nem gyógyítható,
de enyhíthető
A kezelés célja a tünetek kontrollálása, a betegség előrehaladásának lassítása, ezáltal a parkinsonos önellátó képességének fenntartása, megfelelő életminőségének biztosítása. A kezelés gyógyszeres, fizikoterápiás és sebészeti módszerekkel történhet.
Mivel a tünetek elsősorban az agyi dopaminszint csökkenésével kapcsolatosak, enyhítésként pótolni kell a dopamint.
A dopaminszint biztosítására a levodopa, mint a dopamin előanyaga széles körben használt „anyag”, igaz, elsősorban hosszú távon súlyos mellékhatásokkal – motoros fluktuációk, dyskinesia – járhat az alkalmazása. Nem véletlen, hogy a terápiás irányelvek a levodopaadás késői mellékhatásainak megelőzését és enyhítését a Parkinson-kór kezelésének egyik fő célkitűzéseként jelölik meg.
A nemrég törzskönyvezett új retard-
készítmény korszerű terápiát nyújt a betegség kezelésében. Korai stádiumú Parkinson-kóros betegeknél monoterápiában alkalmazva hatékonyan kontrollálja a betegség tüneteit, és a dyskinesiák kialakulását hosszú távon késlelteti. A Parkinson-kórban szenvedők 67-98 százalékát éri utol az alvászavar, ami az új gyógyszernek köszönhetően sokaknál javuló alvásminőség tapasztalható. Kijelenthető, hogy a tudomány fejlődésének köszönhetően, a Parkinson-kór tüneteinek folyamatos, nappal és éjszaka egyaránt
biztosított kontrolljával a betegek életminősége javul.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a rendszeres mozgásterápia és a család segítése, hiszen a Parkinson-kór nemcsak a beteget, hanem a közvetlen hozzátartozókat, sőt a barátokat is érinti, hiszen a terápia során megjelenő változások, problémák észlelésében a környezetnek kulcsszerep juthat. Ha megértést tanúsítanak a gúny helyett, ha támogatóan foglalkoznak a beteggel, akkor az illető kevésbé roppan össze az óriási teher alatt, amit a Parkinson-kór jelent. Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!