Papp Gergelyt egy hete már nem csupán a Napló című műsor Pimasz
riportereként ismerhetjük; műsorvezetőként a Koffeinmentes Mokkában is
dolgozik. A TV2 riporterének nem a koránkeléssel, hanem a kora délutáni
órákban való fentmaradással gyűlt csak meg a baja.
Papp a budapesti bölcsészkar kommunikáció szakát végezte el Magyarországon, egyetemi tanulmányait azonban Franciaországban kezdte. „Az érettségi után világos volt, hogy az újságírás, ezen belül is a televíziós újságírás az, ami a leginkább érdekel. Ez tizenhat évvel ezelőtt nem tűnt túl egyszerűen elérhető célnak, ezért is mentem ki Párizsba. Már ott is voltak olyan tárgyaim, vizsgáim, melyek a televíziózással álltak kapcsolatban. Elek Jánosék mellett a Híradóban gyakornokoskodtam a budapesti egyetemi évek alatt, és a Pesti Est szerkesztőjeként kulturális ajánlókat készítettünk a Duna Tv-nek. Kezdettől fogva leginkább szórakoztatni szerettem volna, vártam a lehetőséget, hogy munkámba a humort is becsempésszem. A politikai vonalat, annak ellenére, hogy híradóztam is, már gyerekkoromtól kezdve nagy ívben el akartam kerülni. 1998-ban, egy évvel a diplomaosztóm után, felkerestem az RTL Klub főszerkesztőjét, mert a Fókusz nagyon megtetszett. Felvettek, és hat évig voltam a műsor riportere, majd felelős szerkesztője. A Fókusz Portré házigazdájaként egyik alkalommal riportalanyom volt Csernus Imre, a pszichiáter. Figurája azonnal felkeltette érdeklődésem és több előadását is megnéztem. Ekkor döbbentem rá egy barátommal, hogy ennek az embernek a tévében a helye. Ezt ő is így gondolta, és a próbafelvétel után a Viasat3-nak is tetszett az ötlet. A Viasat3-nál a Dr. Csernus gyártójaként, producereként működtem egy évig. Egy kisebb összeveszés után felmondtunk.”
Papp ezután megint olyan műsort keresett fel, amely nézőként tetszett neki: a TV2 Naplóját. „Felhívtam Sváby Andrást, kértem időpontot és elmondtam neki, hogy szeretnék a Naplónál dolgozni. Minden hely tele volt, de 2005 novemberében kitörtek a zavargások Párizsban, és lehetőséget kaptam egy tudósításra. A főnökeim és a régi nagy naplósok is elégedettek voltak a riporttal, így maradhattam a műsornál. Egy éve, a Napló megújulásával jött be a Pimasz úr rovat, és ennek sok mindent köszönhetek. Az állandósult riporteri műfajokhoz képest a szabad elrugaszkodás lehetőségét adta. A pimasz jelző nem zavar, inkább szórakoztat. Élvezem. Az első riportok után felmerült a Miszter Pimasz név is, de erről valahogy egy kiöregedett pornósztár, vagy testépítő jutott eszembe. Lassan tíz éve csinálom a színes riport műfaját, de a pimasz riporter stílusa merőben új felhasználási mód. Alkalmazkodtunk a modern televíziózás hangulatához. Ennek van itt az ideje, a kissé szemtelen, pörgős stílusnak. Nem a beállított helyzeteknek, vagy az alázatoskodó kérdéseknek. A Mokka miatt sem hagyom ott teljesen a Naplót. Eddig minden héten ott voltam, most erre nem lesz erőm. Úgy állapodtunk meg, hogy amikor épp nem a reggeli műsorban vagyok, akkor forgatnom kell egy-egy riportot, mint ahogyan ma is lesz anyagom a Naplóban.”Á.D.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!