Gyakori eset, hogy felpattanó kő okoz kárt a szélvédőben vagy az autó
fényezésén. Ilyen esetben gyakran azzal utasítják el a károsultat, hogy
„műszakilag nem azonosítható” a sérülés. Ezalatt azt értik, hogy mivel
nem tudni, biztosan honnan pattant fel a kő, ezért nem biztos, hogy a
biztosító által biztosított autó okozta a kárt.
Ha pedig ez nem biztos, akkor a biztosítónak nem kell fizetnie! Sajnos az autós elismerése itt kevés, mert nem tudhatja, hogy valóban az ő autójától pattant fel a kavics. A károsultnak kell tehát bizonyítania, hogy honnan pattant fel a kavics! Nem mindegy ezért, hogy hogyan adja elő a káresetet a biztosítónál. Pontosan kell megjelölni, hogy a kő honnan pattant fel! Pl. „Láttam, hogy az előttem haladó jobb hátsó kereke alól.” A károkozó autó előtt nem haladt senki, nem volt szembeforgalom, sem párhuzamos forgalom! (Ha ezt az autós a kárbejelentőn elismeri, akkor csak a megjelölt autótól jöhetett a kavics.) Érdemes megjelölni egy tanút is, pl. az autó utasát. Ha már pontosan meghatározásra került, hogy honnan pattant fel a kő, akkor a biztosítónak kellene az ellenkezőjét bizonyítani. Ugyanez vonatkozik a teherautókról lehulló kavicsokra is. Hasonló eset az álló gépkocsira történő fel, illetve lerakodás közben okozott károk esete, azonban ezeket a károkat már a kötelező gépjármű felelősségbiztosító nem köteles megtéríteni, de a károkozó személyétől továbbra is közvetlenül lehet igényelni.
K.O.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!