A Századvég-Forsense legutóbbi közvélemény-kutatása igazán aggodalomra
ad okot. Nem a Fidesz 70 százalékos népszerűségére gondolok, hanem
elsősorban a Jobbik 5 százalékos eredményére. Ebben feltehetően
közrejátszik az új miniszterelnök kijelölése körüli tragikomédia, de
egyre több korábbi MSZP- szimpatizánstól hallani azt a véleményt,
előrehozott választásokra lenne szükség, aztán a Fidesz saját
populizmusának édesből savanyúvá változó levében majd megfőne.
Különösen aggasztó, hogy a két legnormálisabb kis parlamenti párt az SZDSZ és az MDF még a parlamenti küszöböt sem lépné át. Egyre jobban karakterizálódik a jobboldalhoz közelebb állók véleményében, hogy az MSZP a várható kampányokban a Fidesszel való riogatás eszközét fogja elővenni. Megjegyzem, ezzel nem élni lenne csacskaság. Hiszen az a négy év, amíg a Fidesz rendelkezett a kormányzás jogával, mára szinte meseszerű szépséggé változott sokak szemében. Holott azért akkor sem volt minden fenékig tejfel. Igaz, a kerítés kolbászból való fonásához Orbán Viktor kolbásztöltő akciói, amiket a Happy-end Kft. az utókornak bagatell összegért megörökített, jelentősen hozzájárultak. Bár abból a kolbászból, feltehetően az idejében átadott autópályák mellé pazar védőkorlátot lehetett volna húzni.
De az eszköztárban ott lesz az a sok populista álláspont jogos bírálata is, ami a megszorítások elkerülhetőségéről szólt, és szól még a mai napig. No, majd meglátjuk, mondta a világtalan. Mert most, akik abban reménykednek, hogy a Fidesz, de egyáltalán bárki széles e világon olyan receptet tud a válság hatásainak elhárítására, ami antibiotikumként, rövid idő alatt gyógyulást hoz, nagyot téved.
Sokkal inkább hasznos lenne elgondolkodni az azonnali teendőkön. Amik rendkívül fájdalmasak lesznek. De ha fél év múlva lépünk, még keményebb lenne az. A Fidesz úgy tesz, mintha szerte a világban nem lenne válság, ez egy magyar specialitás volna. Holott olyan országok, amelyeknél a nálunk meglévő egyensúlyi problémák nem léteztek, ott is hasonló, vagy talán még nagyobb is a gazdasági recesszió. Érdekes lenne, ha a jelenlegi válságkezelő kormány úgymond levédené intézkedéseit, és egy új kormánynak abból semmit nem lehetne alkalmazni. Akkor derülne ki igazán, hogy a Fidesz illuzórikus „csodafegyvere” csak egy blöff. Lám, az ország legokosabb gazdasági szakértője, Járai Zsigmond, aki képletesen dilettánsnak nevezte az egész pénzügyi és közgazdász társadalmat, februárban még „csak” 5-6 százalékos GDP-csökkenéssel számolt, most már 10 körül jósol, Matolcsyval együtt. Ergo a folyamatos „számonkérése” a két hónappal ezelőtti prognózisoknak csupán egy kommunikációs fogás. Ezzel azért normális országokban nem operál az ellenzék.
Azokkal, akik az előrehozott választások mellett vannak, ott szállok vitába, hogy a Fidesz azért sürgeti ezt, mivel az EU-választások előtt semmiképpen nem hozna népszerűtlenséget okozó kényszerű lépéseket. És Sólyom László megmondta, hogy reális kampányra van szükség egy új, hiteles kormány kinevezésére. A Fidesz soha nem tett még ilyet. Megtette most az MSZP és az SZDSZ, akik a válságkezelő kormány mögé álltak. Nyíltan.
Lehet, hogy ez népszerűségüket nagyon mélyre viszi, de érdemes lenne a bizonytalan szavazóknak mindezeken elgondolkodni. És kilépni a politikai passzivitásból, ami oda vezethet, hogy egy sokak szerint neonáci párt kerül be a parlamentbe. Ez számunkra talán még a válságnál is nagyobb veszély. Főleg olyan aspektusból, hogy a Fidesz bizonyos helyi önkormányzatokban szövetségben áll ezzel a párttal, és mint a korábbi gyakorlatból tudjuk, a Fidesz már akkor is elfogadta a szélsőjobbos legyeskedést, külső támogatást, amikor a szeptember 11-i merényletre vonatkozóan Cs. I. olyan parlamenti felszólalást produkált, ami a Fidesz hallgatása miatt az amerikai–magyar viszonyra évekig rányomta bélyegét.
Tősér István, Miskolc
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!