Az emlékezet romlása nem mindig az öregség jele

 A férfiak ilyenkor csak bal féltekéjüket aktivizálják. De bárhogy is legyen a nemek közötti örök különbség, nemtől és kortól függetlenül olykor feledékenységben szenvedünk. Az emlékezet romlása nem mindig az öregség a jele. Természetesen az évek múlásával mindannyiunk agyában bekövetkeznek változások. Az idősebbek nehezebben raktározzák el az új információkat és nehezebben is idézik fel azokat. A rövid ideig tartó stressz aktivizálja azt az agyterületet (hippokampusz), amely az adattárolást és -felidézést segíti elő. Nem csak testünket kell fitten tartanunk, ha nem agyunkat is edzenünk kell, mégpedig szellemi aktivitással. Ha a tanulásról felnőtt korunkba sem mondunk le, akkor aktívan tartjuk  idegpályáinkat.
A leépülés első számú oka, ha mind testileg, mind szellemileg elhanyagoljuk magunkat. Agyunk kapacitását több dologgal rombolhatjuk: mértéktelen alkoholfogyasztással, dohányzással, gyógyszerfüggőséggel, alváshiánnyal, nagyfokú stresszel. A hosszú ideig tartó, súlyos stresszhelyzetek is pusztítják a memóriáért felelő agysejteket.
A rendszeres mozgáshiány is oda vezethet, hogy az agy nem jut elegendő oxigénhez. Az agy vérellátását rontja a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, melyek előidézhetnek szellemi hanyatlással járó betegségeket, pl. Alzheimer-kórt.
Pszichológusok szerint tudatában kell lennünk annak, hogy képesek vagyunk megváltoztatni életünket. A napi megpróbáltatásokat az élet érdekes kihívásának kell tekintenünk. Ez a képesség védelmet nyújt a depreszszió ellen és segít feldolgozni a stresszt. Készítsünk pontos napirendet, amelyet lehetőleg tartsunk be. Legyen benne idő a munkára, környezetünk rendbetételére, mozgásra, pihenésre. Kedvenc verssoraink felidézése vagy újak elsajátítása, szójátékok, tanulás, keresztrejtvényfejtés – mind segítik karbantartani memóriánkat. Kívülről is igénybe vehetünk segítséget. Az agy teljesítményét fokozzák a B-vitaminok, a C-vitamin, az ásványi anyagok közül a kalcium, a vas, a magnézium, a cink, a réz. Az újabb kutatások szerint a nyomelemek közül a bór. A központi idegrendszer zavartalan működéséhez fontosak a telítetlen zsírsavak. Ezeket főleg hidegen sajtolt olajokban találjuk meg (kukoricacsira olaj, tökmagolaj, napraforgóolaj). Kiemelten fontos „agyfényesítők” a fokhagyma, a lecitin, a ginseng, a ginkgo biloba kivonatok, a borágo olaj, az ómega-3 tartalmú készítmények  és a jód. A gabonák közül a köles és a zab a legjobb agyfényesítők.
Alkalmazzuk az agykontrollon tanult memóriafogast! Ha még nem jártunk tanfolyamra, akkor legalább írjuk föl fontos elintéznivalóinkat. Persze a papírt se felejtsük otthon!
Próbáljunk meg arra összpontosítani, amit éppen csinálunk, ne hagyjuk elkalandozni a gondolatainkat, legyen az egészen egyszerű cselekvés, mint például cipőfűzés vagy az étkezés.
Szellemileg frissebbek maradnak azok az emberek, akik elégedettek környezetükkel, akik úgy érzik, szükség van rájuk.
Agyműködést serkentő teakeverék: bazsalikom, illatos macskamenta, orvosi zsálya, rozmaring keverékéből 3 evőkanálnyit tegyünk 1 liter forrásban lévő vízhez. Rövid ideig, egy-két percig tartó forralás után leszűrve fogyasztható. Egész nap kortyoljuk, kevés mézzel, pár csepp citromlével ízesítve elűzi a feledékenységet. Ajánlható szétszórtságban szenvedő háziasszonyoknak, felpörgetett életvitelű üzletembereknek és vizsgadrukkos diákoknak. Igazi családi tea.
Erősíti a koncentrációképességet, ha a dolgozószoba aromamécsesébe pár csepp bazsalikom- és rozmaring illóolajat párologtatunk. Vegyük elő kedves verseskötetünket és minden nap tanuljunk meg pár sort belőle!

Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!