Csurka jobb a Jobbiknál

 Pécsett még minden lehetséges. A Fidesznek ezért e pillanatban baranyai székvárosában minden egyes voks fontos, bebizonyítandó, hogy a jobboldal térnyerésének trendje országos, kivétel sincs. Ezért tart a saját jelöltet állító szélsőséges Jobbiktól Orbán Viktor pártja. A területi vezetőket – úgy tudni – tájékoztatták e pilllanatképről és az ebből adódó következtetésből: kerülni kell a vitát a MIÉP-pel, amely viszont nem állít önálló jelöltet Pécsett. E párt felkérte minden tagját és szimpatizánsát Páva Zsolt fideszes jelölt támogatására.
A harsány antiszemitizmusáról  nevezetes kispárt vezetőjének e gesztusát azonnal visszaigazolta Kövér László, elfelejtetve, milyen konliktusokba rángatták bele 2001-ben Orbán Viktor akkori kormányfőt. (Csurka szeptember 11-e utáni parlamenti beszédét, amely szerint Amerika azt kapta – a terrortámadással –, amit „megérdemelt”, a Fidesz miniszterelnöke némán tűrte. A katasztrofális diplomáciai következményekre – arra, hogy ezzel is összefüggött a miniszterelnök által nagyon várt washingtoni meghívás elmaradása – Jeszenszky Géza nagykövet rejtjeltáviratban hívta fel a kormány figyelmét.)

Kövér reagálásáról egy budapesti közéleti fórumon ezt olvashattuk a sommázó fideszes honlapon: Ha a Jobbik bejutna a parlamentbe, kérdés, lehetne-e tőlük olyan korrekt ellenzéki viselkedésre számítani, mint amilyet a MIÉP tanúsított 1998–2002 között – mondta hozzátéve, hogy az akkori radikális jobboldali ellenzék sem nemzeti, sem pedig szociális ügyekben nem kívánt a Fideszen túllicitálni. Ez Kövér szerint a Jobbiktól nem várható el.
A kommunikáció folyamatos. A választ szinte azonnal viszontválasz követi, Csurka-vezércikk az 1944-es emlékeket idéző legutóbbi Magyar Fórumban: „Mi, bármennyire szeretnénk, nem tudnánk kiütni a hatalomból az MSZP-t. Erre most csak a Fidesz képes”. És Csurka mgmutatja, ő mire képes a megújított szövetség jegyében: interjút kért és kapott antiszemita hetilapjába az Orbán-kormány nemzetbiztonsági miniszterétől, Demeter Ervintől.
Ehhez képest kisebb feltűnést keltettek Kövérnek a gárdához intézett egyidejű szavai, pedig ezek ugyancsak tanulságosak: „…nem ott kell kezdeni, mint a Magyar Gárda, hogy önvédelem címszó alatt beöltözünk fehér ingbe, azután kimegyünk parádézni… hanem ott kezdődik a demokrácia védelme, hogy piszkos göncben, melóskabátban egy óra kocsmázásután még elmegyünk egy kicsit járőrözni a faluba… minden felhajtás nélkül. Nem tűzünk semmilyen sávos zászlót a sapkánkra.”
Miközben tehát a választmányi elnök bírálja a gárdistákat sávos zászlójukért, szavazóként semmiképp nem szeretné elveszteni őket, és még biztatása is van számukra: hatvan perc kocsmázás után még egy óra járőrözés… A párt második embere nem tartja aggályosnak, hogy ami a rendőrség alkotmányos feladata, azt mintegy áttolja azoknak a gárdistáknak, akiket – sávokkal, vagy anélkül – Vona felügyel és irányít. Az sem izgatja, hogy a nemzetközi véleményformáló médiumok is épp e párt gárdát tartják fokozottan felelősnek azért, hogy az etnikai viszonyok kiéleződése már tetlegességgel jár, sőt emberélet kioltásával fenyegethet. A hétfői New York Times címoldalas írása után pénteken „Rejtélyes gyilkosságok: kik ölik meg a magyarországi cigányokat?” címmel közölt cikket a befolyásos Time magazin annak kapcsán, hogy Tiszalökön megölték Kóka Jenőt, aki éjszakai műszakra indult a gyárba. A lap emlékeztetett rá: ez volt az ötödik hasonló eset az elmúlt hónapokban, amelynél roma az áldozat. Az amerikai hetilap szerint a 2006-os feszültséget később a Magyar Gárda félkatonai civil szerveződés megalakulása fokozta. A csoport, amelynek tagjai szélsőjobb nacionalista jelképeket ábrázoló egyenruhát hordanak, felbőszítette a roma közösséget… A düh tavaly nyílt erőszakba csapott, amikor roma házakra és személyekre lövöldöztek, Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre – hangoztatta a többi közt a hírmagazin Tiszalök előzményéről.
A napokban egyébként Navracsics Tibor frakcióvezető visszatérve nyilatkozott amerikai látogatásáról, amelyet sikeresnek tartott, bár kérdésre válaszolva hozzátette: ő nem tud arról, hogy Orbán a közeljövőben amerikai látogatást tervezne. Ami érdekes, hisz némelyek megesküdtek volna, hogy éppen ennek előkészítése volt Navracsics úti célja. Nehéz megmondani pontos okát, hogy Washington a jelek szerint nem nagyon siet ezzel. Lehet, hogy emlékeznek a volt kormányfő 2008. nyári útjára, amikor is kijelentette az USA elnökválasztásáról: „Most fej fej mellett vannak, de a tendenciák kedvezőek, a republikánus szavazók bizakodóak, s úgy tűnik, hogy a demokratáknak nincs sok mondanivalójuk az igazán fontos kérdésekről”. De az sem kizárt, hogy Washingtonban viszolyogtatónak tartják a szelektív nyitást a rasszista szélsőjobb némely kulcsembere felé.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!