Uniós támogatásból fejlesztenek a tejtermelők

Több mint 180 ezerre tehető az agráriumban az ügyfelek száma. A közvetlen támogatások mellett regionális és országos programok, valamint elsősorban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szolgálják az ágazat versenyképességét. Egy hazai állattenyésztő és tejtermelő cég fejlesztésén át mutatjuk be, miként működik a támogatási rendszer. A SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódaként létrejött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az európai uniós támogatások kifizetési, ellenőrzési ügynökségi teendőinek ellátására szakosodott szervezet, országosan alig több mint ezer fővel dolgozik a központban és 19 kirendeltségén, összhangban a falugazdászokkal, segítve a gazdálkodókat.

Az 1400 szarvasmarhát – köztük 740 tehenet – tartó Milkmen Kft.-t 1991 karácsonya előtt vették fel a cégjegyzékbe, s a „tejesemberek” 1992. január 1-jén kezdték meg működésüket Paks-Földespusztán. Gamós András agrármérnök, a cég ügyvezető igazgatója, aki 1980 óta – akkor diplomázott Kaposvárott – itt dolgozik, hiszen a Paksi Állami Gazdaság földespusztai szarvasmarhatelepéből alakult a cég, amelyben a kivásárlás után tulajdonostársai is mind állattenyésztő szakemberek: Ambrus Zoltán, Kiss László és Mayer Győző. A sárközi – decsi – születésű Gamós András tehát nem került el messzire szülőfalujától, amikor friss diplomásként és még frissebb házas emberként az állami gazdaságtól kapott szolgálati lakást Földespusztán…
A Milkmen Kft. éves tejtermelése 6,8 millió liternyi, de emellett hollstein-fríz tenyészutánpótlást – vemhes üszőket – is értékesítenek, jelenleg leginkább orosz, fehérorosz és ukrán piacra; a ’90-es évek elején elsőként Görögországba. Akkor, a jugoszláv háború idején bizony „kalandos” hajóútjuk volt a magyar marháknak olasz kikötőkből a görög partokig – mint az Gamós András meséli. Ez a magyar fekete-fehér hollstein-fríz fajta a nagyvilág legjobb tejtermelői közé tartozik: 2007-ben és 2008-ban is 305 napnyi laktációs időszak alatt 19.600 kilónyi – mert az EU-ban ez a hivatalos mérce – tejet adott az „országos győztes” Irma! A tejhozamátlag is kitűnő: 12.104. Egy liter tej egyébként 1,031 kilogramm – így ha a jelenlegi, bizony nagyon alacsony, 60 forintos felvásárlási árról beszélünk, az kilóban még kevesebb: 58 forintnyi. Tavaly ez a summa még 92 forint volt… A Tolna Tej Zrt. a vásárlójuk 1992 óta – a Tolle márkanevű tejtermékek – különösen a sajtok – kiváló minőségében tehát a Milkmen Kft. is részes.
Kötetlen tartásban, mélyalmos istállóban vannak az állatok, egy tehénre 8 kiló szalmát használnak fel. A Milkmen Kft. már három európai uniós agrárpályázaton van túl, az úgynevezett EMVA-1-2-es részben – a beruházás 75 százalékos európai uniós forrásból való támogatása mellett – megépítették a szilárd és híg trágyatárolót, beszerezték a szükséges gépeket, így egy 25 köbméteres tartálykocsit s egy nagyobb Bobcat típusú emelő-szállítót. A technológiai korszerűsítés kapcsán – itt 40 százalékos az uniós anyagi támogatás – megvalósulhatott a szemes termény -és takarmánytároló, folyik a silótér építése, korszerűsítése, s az állatok pihenőbokszainak építése és korszerűsítése. 2009. december 15-ig kell elszámolniuk – amennyiben előleget vennének fel – az Európai Unió, azaz a forrást a pályázat nyomán biztosító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak. De valószínűleg ez nem következik be: egy „szusszanásra” kivárnak a további munkálatokkal… Az építő-kivitelezőjük egyébként a Deery-Ép Kft., amellyel nagyon rég-óta állnak kapcsolatban, mert mint azt Gamós András állítja: nagyon megbízhatóan és jó minőségben dolgoznak, a fejőház például bemutatóhelyként, referenciaként is üzemel. Egyébként vettek egy traktort is: erre azért is szükségük van, mert a telep 800 hektár földön gazdálkodik is, ebből 450 hektárnyi a saját tulajdon, a többit bérlik. A vetésszerkezet az állattartásnak van természetesen alárendelve, így kukoricát – szemesnek és silónak –, lucernát, vetett füvet és őszi kalászost, búzát termelnek. A tehenészetre egyébként okkal büszkék: szinte az egyesült államokbeli intenzív szintet érték el, Európában mindenképpen élenjárók! A kontinens egyébként tejtúltermeléssel küzd, hazánkban pedig viszonylag nem túl magas, egy főre 170 liternyi a tejfogyasztás. Gamós András szerint ennél nagyobb baj, hogy nem vagyunk „nemzeti tejfogyasztók”, mint mondjuk, a szomszéd „sógor” osztrákok, akik szinte csak hazait isznak…
A nagy beruházás jórészt úgynevezett nem termelő beruházás: a korszerű trágyakezelő európai uniós követelmény, működési feltétel – ennek megépítése viszont támogatás nélkül szinte valóban megoldhatatlan. Ezért is pályáztak. Most erőt gyűjtenek, várják a jobb gazdasági helyzetet – mint annyian mások is, nem csupán a magyar agráriumban, s próbálják a leginkább szükséges beruházásokat megvalósítani. Van három évük rá. „Kicsit most nyalogatjuk a sebeinket, túl kell élni a válságot – a szükséges költségcsökkentő intézkedéseket megtettük már, de ez nem mehet az állomány és a termelés rovására” – fogalmazott Gamós András.

G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!