Kétmillió ember nem maradhat képviselet nélkül, viszont az a kirekesztés és gyűlölet, amely egyes erők politikájává vált, azt eredményezné, hogy egész társadalmi csoportok kerülnének perifériára – mondta szombati budapesti sajtótájékoztatóján Fodor Gábor.

Az SZDSZ elnöke közölte, ha képesek vagyunk gyűlölet nélkül megtalálni azt, ami összeköti a nemzetet, akkor erősebbek leszünk, ha viszont ki akarunk rekeszteni embereket vallásuk, bőrszínük vagy származásuk alapján, akkor gyengébbek. A politikus úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ harcol azon politikai erők ellen, amelyek úgy gondolják, hogy Magyarországnak a kirekesztésre kell épülnie. Hozzátette, az SZDSZ olyan politikához kér támogatást, amely az emberi jogok tiszteletére, a toleranciá-ra és a demokratikus értékrend, valamint az alkotmány melletti határozott kiállásra szólít fel. Kijelentette, hogy a szélsőséges, elsősorban szélsőjobboldali mozgalmak olyan jelszavakat hangoztatnak, amelyekben megjelenik a magyarországi cigányság elleni gyűlölet, a zsidóság, a kisegyházak vagy a szexuális másság diszkriminációja. Emlékeztetett rá, hogy ma ott tartunk, hogy egy, a cigányok ellen indított gyilkosságsorozatot kell felderíteni a rendőrségnek. Mint mondta, tavaly november óta ennek során öt embert öltek meg. Hozzátette, aki szerint ez vállalható, vagy egyáltalán magyarázkodik amiatt, hogy miért öltek meg származásuk miatt embereket Magyarországon, az kiiratkozik a demokratikus és az emberi közösségből.
Fodor Gábor hangot adott annak a véleményének is, hogy a szabad demokraták számára az európai parlamenti (EP) választások belpolitikai tétje az, hogy képesek-e a kirekesztéssel szemben megfogalmazni az együttműködés politikáját. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Magyar Gárda militáns szervezkedést folytat, és emiatt ma sokan, a cigányság és a zsidóság körében is félelemben élnek. Kijelentette, hogy a társadalmi válsággal szemben fel kell lépni. Úgy fogalmazott, a józan gondolkodású embereknek fel kell venni a harcot, és meg kell mutatni, hogy Magyarország befogadja a másságot, és a különböző gondolkodású, származású és nézetű emberek együtt erősebbek.
Fodor Gábor arra a kérdésre, hogy a szélsőjobb megerősödése miatt miért kétmillió ember maradna képviselet nélkül, azt felelte, vannak olyan népcsoportok, valláshoz, gondolkodáshoz vagy életvitelhez tartozó emberek, akiknek, ha így folytatódik, azzal kell szembesülniük, hogy a politikában nem marad képviseletük, mert mások sem merik majd felvállalni ezt. Az MTI megjegyzésére, amely szerint a magyarországi népcsoportoknak jelenleg sincs parlamenti képviseletük, azt mondta, a hazai politikai rendszer nem korporatív képviseleten, hanem a politikai elvek képviseletén alapul. Fodor Gábor úgy fogalmazott, hogy ő nem hisz az úgynevezett korporatív rendszerben, amikor valakik a származásuk vagy egy társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt delegálhatnak képviselőket, ugyanis ezek a megoldások mindig a demokratikus intézményrendszer torzulásához vezetnek. Hozzátette, hogy az SZDSZ mindig is vállalta a kisebbségek képviseletét, de szerinte ennek nem úgy kell megtörténnie, hogy a népcsoportok delegálnak képviselőket a parlamentbe. A holokauszt-
tagadás tervezett büntethetővé tételét politikai kérdésnek nevezte. A pártelnök szerint az ilyen típusú törvényeknek lehet szimbolikus értékük, de nehezen használhatóak
a gyakorlatban. Hozzátette, ha ez a törvény sokaknak biztonságot jelent, akkor az SZDSZ megfontolhatónak tartja a támogatását. Véleménye szerint viszont a szabályozás megalkotásához nincs szükség alkotmánymódosításra.
A nemrég kirobbant privatizációs
ügyre reagálva a pártelnök azt mondta, az Állami Számvevőszék jelentése alapján le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat.MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!