Az érettségin a szigorúság semmit nem változik

– Február 15-e óta az Oktatási Hivatal, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakemberei az érettségi technikai és logisztikai feladatain munkálkodnak – mondja az elnök. – Például elkészítik a speciális képességű diákok számára szükséges feladatlapokat (nagyobb betűkkel és Braille-írással is), az idegen nyelvű fordításokat, megszervezik a felügyelő tanárok rendjét, elkészítik a beosztásokat, mivel az emelt szintű érettségiket nem a saját iskolájukban írják a diákok, az emelt szintű szóbeli vizsgákon pedig minden régióban és minden tantárgynál végig kell nézni, hogy a lehető leggazdaságosabban lehessen megoldani. Tehát, ha egy megyében két gyerek, a szomszédban pedig négy szóbelizik ugyanabból a tantárgyból, akkor őket „összevonva”, egy helyen kell lebonyolítani a vizsgát. A testnevelés érettségikre meg kell szervezni az edzői felügyeletet, az orvosi jelenlétet, adott esetben a terembérlést is. A szakmai követelményeknek megfelelő, hibátlan érettségi tételek kidolgozása mellett, ezen technikai feltételeket is elő kell teremteni.
Idén azért vizsgáznak jóval többen, mert 2004-ben indultak először a középiskolákban nyelvi előkészítő osztályok és az odajárók most érettségiznek. Összesen várhatóan 90 ezren kapnak majd érettségi bizonyítványt nyár végéig. A „rendes” érettségi vizsga mellett lehetőség van előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító érettségikre is. Ezek valamelyikével idén annyian élnek, mint tavaly, azaz kb. 52 ezren, amiből kb. 35 ezren tesznek előrehozott vizsgát. Ezen középiskolások már befejezték valamelyik tantárgy teljes tananyagát és nem várják meg a rendes érettségit, hanem hamarabb vizsgáznak. A középszintű előrehozott vizsga után lehetőség van később szintemelő vizsgát tenni.
– Jelenleg a pontszámítási rendszer általánosságban nem teszi szükségessé az emelt szintű vizsgát, ám a diploma után jó egzisztenciát biztosító, „karrier szakokra” szükség van rá. Tehát ezen vizsgák célja, hogy belépőt adjon a felsőoktatási intézményekbe, magas szakmai tartalmat nyújt, elmélyült tudása lesz az illetőnek az adott tantárgyból, témából, hiszen két éven keresztül magasabb óraszámban, folyamatosan tanulja. (Ezt régebben fakultációnak hívták.) A középszintű érettségi pedig alaptudást és bizonyítványt ad arról, hogy érettségizett az illető. Tavaly a középiskolát befejezők és a nappali alap- vagy egységes képzésre felvételizők fele rendelkezett legalább egy emelt szintű érettségivel – teszi hozzá a szakember.
A tételeket az Oktatási Hivatal által működtetett, külső megbízott szakemberekből álló, önálló szakmai felelősséggel rendelkező tételkészítő bizottságok állítják össze. A bizottságokban az adott tárgy tanításában jártas középiskolai és felsőoktatásban tevékenykedő tanárok dolgoznak, az elnököt pedig a szakminiszter nevezi. A tételkészítést több lépcsős lektorálás és ellenőrzés követi. A „legnépesebb” vizsgatárgyakból a feladatlapok egy végső, csúcslektori egyetértő vélemény után válnak elfogadottá.
A „legnépesebb” vizsgatárgyak esetében a sorsolás után a kiadandó tételeket még két szakértő ellenőrzi, és csak ezután kezdődhet a sokszorosítás. A vizsgák sikerességét nem csak a hibátlan feladatsorok, hanem a jól használható, az egységes értékelést lehetővé tevő javítási, értékelési útmutatók garantálhatják. Ezért ezen tantárgyak írásbeli vizsgáival egy időben az Oktatási Hivatalban az ország minden részéből összegyűlt szaktanárok a tételkészítőkkel közösen megvizsgálják és megvitatják, szükség esetén pedig korrigálják a javítási, értékelési útmutatókat, s azok csak ezután válnak nyilvánossá. 
Az írásbeli tételek és feladatlapok szolgálati titokkörbe tartoznak, törvényi védelem alatt állnak. Illetéktelenek kezébe juttatása akár szabadságvesztéssel is járhat. Az egész folyamatot szigorú jogszabályok és előírások kísérik. Ezek kiterjednek a tartalmi kérdésekre, a sokszorosításra, a csomagolásra, a tárolásra, a középiskoláknak való átadásra és a felbontás körülményeire is.  
Az OKM célkitűzése, hogy 2010-től bizonyos szakokra kötelező legyen az emelt szintű érettségi vizsga és arányaiban magasabb többletpont jár majd ezekért. A tárca azt várja, hogy a következő években fokozatosan emelkedni fog az emelt szintű vizsgák száma.  
– A matúra idei költsége csaknem 2,5-3 milliárd forintba kerül. Tavaly csak minimálisan volt kevesebb, ennek oka, hogy a középszintű érettségik száma idén kevesebb, az emelt szintű viszont több, tehát az Oktatási Hivatal költsége csökken, de a közoktatási intézményeké nő – magyarázza Bakonyi László. –   Az érettségi bizottságot, az elnököt az iskola, azaz a fenntartó finanszírozza. Az állami forrás a tavalyi 500 millióról idén 1 milliárdra nőtt, ez oszlik el az összes fenntartó között országszerte. Az Oktatási Hivatalnak a költségvetési támogatásán felül kb. 550 millió forint áll a rendelkezésére az érettségi zavartalan lebonyolításához.
A felsőoktatásban működő 3+2 éves rendszert – többek között – a tömegoktatás érdekében hozták létre. Az ötévnyi egyetem vagy  főiskolai tanulmány az elit vagy mesterképzés (az egységes ötéves felsőfokú tanulmány is idetartozik), a hároméves pedig a tömeges képzés célját szolgálja, ami egy gyakorlati, használható képzést nyújt.
A hivatal vezetője kifejtette: nem lehet a régi típusú és a mostani, kétszintű érettségit összehasonlítani az eredmények tekintetében, ugyanis a szakmai tartalom és a lebonyolítási, javítási folyamat is teljesen eltérő. A réginél csupán osztályzatban fejezték ki a teljesítményt, a kétszintűnél százalékos végeredményt is kapnak a tanulók. Más típusú feladatok vannak a magyar nyelvi (külön nyelvtani kérdések is vannak, nem csupán az esszé helyesírásából áll a nyelvtani jegy) és a matematikai feladatlapokon, ahogyan a nyelvi érettségik is megváltoztak, új részfeladatokkal bővültek. Nagy különbség, hogy történelemből írásbeli vizsga is van 2005 óta, ami a tényanyag számonkéréséből és esszéből áll. A szigorúság viszont semmit nem változott és nem több a bukások száma sem – hangsúlyozta a szakember. A feladatok jellegükben hasonlóak, de „diákfejjel” talán nehezebbnek tűnhet a kétszintű érettségi, rendszere, ám sokan úgy vélik, a középszintű vizsga könnyebb, mint amilyen a régi típusú volt.

Krausz Viktória 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!