Mi lett a kétmilliárddal?

Az Omninvest 1995-ben felavatta Magyarország mindmáig egyetlen, humán vírusvakcina-készítményeket gyártó és kutató bázisát, s talán emlékeznek: épp a madárinfluenza-pánik idején döntött a nem épp csekély summáról a kabinet. S tán az sem merült feledésbe, amikor a kór még nem humán H5N1-es vírusa ellen 2005-ben elkészült az Omninvestnél a vakcina, aminek hatásosságát úgy szemléltették: egy évvel később beoltották vele Rácz Jenőt, az akkori egészségügyi minisztert és Bujdosó László volt országos tiszti főorvost, a Nemzeti Pandémia Prevenciós Bizottság jelenlegi elnökét is. Később hírek jelentek meg: százezer adag vakcinát felajánlott az Omninvest a WHO-nak, s az itt készült oltóanyagot és a gyors gyártását lehetővé tévő technológiát el kívánják adni egy sor országnak, például Egyiptomnak, a bevételből pedig 14 százalékkal részesedik a magyar állam.

Az már köztudott, hogy a mostani A/H1N1 járványban hazánk sok más országnál előnyösebb helyzetben van, hiszen megérkezett a vadvírus és 8-10 hét alatt képes legyártani a cég az első félmillió adag, az új vírus ellen hatásos oltóanyagot. Szóval mire is fordították a kormánytól 2006-ban kapott 2 milliárdot és a 2 milliárd forint kedvezményes hitelt? Talán éppen erre? Vagy erre is? – tudakoltuk.
Németh Zsolt, az Omninvest Kft. szóvivője lapunknak elmondta: a cég akkor összesen 2 milliárd forintot kapott. Ez nem közvetlen kormányzati támogatás volt, hanem a Nemzeti Kutatási és Technológiai  Hivatal (NKTH) pályázatán nyerték el az összeget. Bár szó volt kedvezményes hitelről is, de a feltételekről nem sikerült megállapodniuk a pénzintézettel; így végül a cég saját erőből fordított még egymilliárd forintot a szakmai kutatás-fejlesztési projektre. A pályázati kétmilliárd forinttal négy lépcsőben részletesen és az utolsó fillérig elszámoltak, s a következő summát az NKTH mindig csak az általa felállított bizottság által már elfogadott előző elszámolás után utalta át az Omninvestnek.
– A 2 milliárd egyrészt a projekt személyi állományának bérére és járulékaira, másrészt dologi ráfordításokra ment el. Az utóbbiak magukban foglalták a speciális eljárások, műveletek kidolgozásának valamennyi költségét, az ipari kutatási és termelési folyamatba épített vizsgálati eljárások, műveletek, s a termék ellenőrzési, minőségbiztosítási protokolljainak kialakításához szükséges kiadásokat. Tartalmazták a termék előállításához és az ellenőrző vizsgálatokhoz használt alap- és segédanyagok költségeit, valamint a hitelesítési és más vizsgálati ráfordításokat. A dologi költségek között volt még a fejlesztéshez igénybe vett külső szakértők és szolgáltatások költsége s a hatósági díjak értéke is – sorolta.
Az Omninvest saját forrása – az 1 milliárd forint önerő – fedezte az úgynevezett immateriális javakat. Ilyenek a kutatási tevékenység során előállított szellemi termékek, a megszerzett vagyoni értékű jogok, ilyen a szellemi termékek felhasználási joga, a know-how, maga a gyártási eljárás is.
A szóvivő közölte: a pénzügyi beszámolóhoz tartozó személyre szóló, illetve a dologi kiadásokra és immateriális javakra lebontott részletes információkat nem kívánják nyilvánosságra hozni. Két okból sem. Az egyik a projekt megvalósításában részt vevők személyes adatainak védelme. A másik pedig az, hogy a részletes kimutatások olyan kritikus szakmai információkat tartalmaznak, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése negatívan befolyásolhatná a cég piaci versenyhelyzetét, s ehhez a versenytársakon kívül senkinek sem fűződhet érdeke. A világban ugyanis jelenleg nincs nyilvánosan hozzáférhető információ influenzavakcina-gyártási technológiáról.
– Tudomásunk szerint az Omninvesten kívül más gyártó nem is kíván vírusvakcina-előállítási technológiát átadni másoknak. Ezért a Magyarországon és cégünk által kifejlesztett technológia tartalmát csak azokkal az üzleti partnerekkel kívánjuk megismertetni, akik azt pénzügyileg ellentételezik. Jelenleg tíz külföldi érdeklődővel is folytatunk előrehaladott tárgyalásokat a technológia értékesítéséről. Egyiptom már biztos vevő, de még nem fizetett.
A pályázati támogatási szerződés rendelkezett arról is, hogy az oltóanyag, illetve a technológia külföldi értékesítési árbevételéből az Omninvest 10+4 százalékot átutal a kijelölt állami szervezeteknek, az NKTH-nak valamint az ÁNTSZ-nek. Tehát nem a pályázati összeg visszafizetéséről, hanem árbevételhez kötött befizetésről van szó, amit akkor kell teljesítenünk, ha cégünknél a külföldi értékesítésből már árbevétel keletkezik. Eddig még nem keletkezett – sem a vakcina, sem a technológia eladásából.
S végezetül közölte: a pályázati forrásból és önerőből kialakított technológiai képesség lehetővé teszi, hogy Magyarországon vadvírusból, továbbá genetikai eljárással módosított, „csökkentett megbetegítőképességűvé tett” vírusból, illetve hagyományosan, géncserével előállított vírusból is influenza elleni oltóanyagot lehessen gyártani. A korábbi kutatás-fejlesztés, illetve a tudományos eredmények teszik lehetővé azt, hogy a mostani, új H1N1-es vírustörzs ellen is hatékony oltóanyaggal, és ennek révén megfelelő védekezési képességgel rendelkezzen hazánk.
– Tekintve, hogy Magyarország egyetlen influenza-oltóanyagot előállító cége a miénk, mindenképpen stratégiai jelentőségű a magyar állam és az ország biztonsága számára. A többségi tulajdonosa 12 éve változatlanul a ciprusi bejegyzésű befektető, a Sumpter nevű cég. S hogy ki áll mögötte? Homályban kíván maradni, de azt elárulhatom: szakmai pénzügyi befektető, s nem egy ellenérdekelt nagy külföldi gyógyszergyár… Tény, hogy kezdettől fogva, 1995-től szállítunk oltóanyagot a mindenkori magyar kormányzatnak. Az Omninvest ugyanis magyar cég, magyarokat alkalmaz és itt is adózik; minden hazai törvényi előírásnak megfelel és a mérlegadatai is nyilvánosak – tette hozzá.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!