Európa felszabadulása
„Páratlan nemzetközi tiszteletadás volt Szovjetunió Hitler legyőzésé-ben játszott döntő szerepének és a 27 millió szovjet áldozatnak” – írta négy esztendeje, a második világháború hatvanadik évfordulóján tartott moszkvai megemlékezésről a londoni Times tudósítója. Minden szava azt a konszenzust tükrözte, amely a nyugati világban – a több évtizedes hidegháború ellenére – általános ezekről a történelmi tényekről. Akkor, 2005-ben el is mentek a nyugati világ vezetői, élükön Bush amerikai elnökkel a moszkvai parádéra, attól is függetlenül, hogy amúgy mit tartanak a mai putyini Oroszországról. De korántsem függetlenül attól, hogy mindmáig mit tartanak a közösen legyőzött fasizmusról.
Május 8-a (az oroszoknál 9-e) az európai fasizmus feletti győzelem napja, s az atlanti tábor, amelyhez immár mi is tartozunk, egyik lényegi eleme az antifasizmus. Még a németeknél is, akik nem haboznak szintén győzelemként ünnepelni a nácik vereségének napját. Vagyis felszabadulásként, amit hiába is próbálnak némelyek (nálunk is) elvitatni. Itt, Kelet-Európában rendre elhangzik – főként a politikai jobboldalon, de nemcsak ott – ama érv, hogy nem volt igazi felszabadulás, hiszen a fasizmus után a szovjet, kommunista diktatúra következett. Az utókor okoskodóinak történelmietlen vélekedése ez, hiszen 1945 tavasza és a diktatúrák bevezetése között azért évek teltek el, s például nálunk viszonylagos demokráciában, a megszálló szovjet csapatok ellenére. Hazánkban éppenséggel a – képletesen szólva Horthyval és Rákosival egyaránt szemben álló – Nagy Ferenc lehetett miniszterelnök, ha csak egy darabig is. S akik megélhették 45 tavaszát, azoknak többsége bizony felszabadulásként élte meg, ha csak nem akarjuk azt állítani, hogy a magyarok többsége a nácik és nyilasok pártján állt volna. A háborús bűnösöket is a kisgazdáktól a szocdemeken és parasztpártiakon át a kommunistákig ülnököket adó népbíróságok ítélték el, s ha olykor kétségtelenül elkövettek is jogi hibákat, a lényegben nem tévedtek és valóban népítéletet hoztak. Ezt ma csak azok merik vitatni, akik titkon, vagy olykor immár nyíltan is e nácik és nyilasok szellemi, politikai örököseinek tekintik magukat. De az a nyugati világ, amelyhez immár tartozunk, ebben a kérdésben ne ismer engedményt (és amúgy az Európai Unió fontolgatja a holokauszttagadás, tehát a fasizmus rehabiltálása kísérletének tiltását valamennyi tagállamában). S május 8-át bizony visszavonhatatlanul a fasizmus legyőzése és Európa felszabadulása napjaként ünnepli.
A.J.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!