A cipő az asztalon, avagy szeressük egymást, emberek!

Ez a lelkész-képviselő ismét bebizonyította, hogy a magyar törvényhozás épületét a saját politikai játszóterének képzeli, és nem csinált mást, mint egy kis hülyeséget rendezett: odatett egy fekete rendőrségi bakancsot Draskovics Tibor asztalára, és kijelentette, hogy ez egy „Jogtipró díj, 2009”. Történt ez természetesen akkor, amikor a miniszter nem tartózkodott a teremben. A jobboldali tévécsatornák többször megmutatták, hogy milyen jól szórakozott ezen a primitív, alpári jeleneten Orbán meg Semjén. Balog, aki életében nem sokat tett, hogy megfeleljen az „emberjogi harcos” titulusnak. Nem volt, nem is lehetett, mert Balog karrierista, aki figyeli, hogy fog ezekre a bohózatokra reagálni Orbán meg Semjén, és vár, amíg megtapsolják.
Mi, választópolgárok meg azt várjuk, hogy ez a cirkusz eredményeket hozzon. Értjük, hogy hiába várjuk. Igen, Draskovics gyenge miniszter, sokat romlott a közbiztonság az országban. De egy emberjogi bizottság elnöke nem lehet bohóc, pláne, ha az igazi szakmája lelkész, azaz az Isten szolgája. Tekintettel arra, hogy én is református, hívő ember vagyok, járok a templomba, ahol még soha nem láttam Balog lelkészt, szeretnék neki a Dávid zsoltárból, azaz a verses imádságból, himnuszból, egy néhány sorral kedveskedni: „Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyílt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek énvelem. És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül. Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom. Rosszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért. DÁVID”.
Kedves Balog lelkész, remélem, van ideje belenézni néha a szent tanításokba, mert ez nagyon fontos akkor, amikor egy hívő ember nem gondolja meg, mit akar tenni. A keresztényi tisztességnek felbecsülhetetlen ára van! Ezt várom el öntől is, lelkész úr!  
Ferencsy György, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!