Nemcsak megvalósítani kell, hanem el is fogadtatni a reformot

2006 nyarán az MSZP empatikussága igazságközlő habitussá változott, míg konfliktusvállaló magatartásából nem egyszer csatázó habitussá lett – közölte a kancelláriaminiszter a rendezvényen, amelyen jelen volt az MSZP többi hat platformjának képviselője is.
A platform elnöke azt mondta, 2006 nyarán tudatában voltak annak, hogy igazuk van, változtatni kell, a többség érdekében konfrontációt is vállalni kell annak érdekében, hogy az európai fejlesztések nyertese a többség lehessen. Hozzátette: „azzal is tisztában vagyunk, hogy ezeket a reformokat végig kell vinni, de rá kellett jönni, hogy az igazság önmagában nem tör utat, és az igazság automatikusan nem válik a többség igazságává.” Úgy vélte, 2006 nyarán az MSZP empatikussága igazságközlő habitussá változott, míg konfliktusvállaló magatartásából nem- egyszer csatázó habitus alakult ki. Ha a többség számára is elfogadhatóvá akarják tenni az MSZP politikáját, akkor azon, ami a párton múlik, mint például a habitus, változtatni kell.
Kiss Péter a koalícióról szólva elmondta, a szocialista pártnak a kormányzás biztos politikai hátteréért különös felelőssége van, ez a koalíció. Közölte, a kormányprogram nemcsak az MSZP, hanem az SZDSZ műhelyeiben is készült, ezért nem lehet úgy csinálni, hogy ami népszerűtlen a programban, az az ő részük. A kancelláriaminiszter azt mondta, inkább választ egy olyan koalíciós partnert, amely a szabadságjogok iránti elkötelezettség miatt korlátozza, mint egy olyat, aki a szabadságjogokat korlátozza.
A sztrájkok kapcsán szólt arról, ha abba belekeveredik a pártpolitika, onnantól már nem az emberekről van szó, hanem a Fideszről. Ez rosszat tesz az adott konfliktusnak és a párbeszéd intézményeinek is – jegyezte meg. A politikus szerint az ellenzéki radikalizmussal nemcsak az a baj, hogy félelmet kelt, hanem hogy elveszi a figyelmet, az energiát az emberek ügyeiről, a párbeszédet lehetetleníteni el. Úgy vélte, a Fidesz sajátja, hogy „megrontó” együttműködéseket alakít ki. Amióta a nagyobbik ellenzéki párt kiszorult a hatalomból – folytatta –, nincs olyan politikai kezdeményezés, amihez rövid távú érdekei miatt ne adta volna a nevét Patrubány Miklóstól kezdve Vona Gáboron át egészen a tavaly őszi eseményekig. Hozzátette: az európai jobbközép pártok kifejezetten elhatárolják magukat a szélsőségektől.
Kiss Péter azt mondta, azért hívták meg a platformok képviselőit, hogy váljon világossá, melyek azok a kérdések, amelyekre közösen keresik a választ. A politikus azt javasolta, hogy a tanácskozás a helyzetértékelésről szóljon, és ne foglalkozzanak személyi találgatásokkal. A rendezvényen részt vett Hiller István, az MSZP másik alelnöke, Vitányi Iván, a Társulás a szociáldemokrata értékekért platform, Baja Ferenc, a Szocialista Platform, Mesterházy Attila, a Harmadik hullám platform, Kertész Krisztián, az Ésszerűség és felelősség platform vezetője, valamint a Népi platform és a Magyar progreszszív platform képviselője.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője  közleményben reagált az iméntiekre. Mint írta, sajnálják, hogy az MSZP baloldali tömörülésének baloldalisága ma is nagyrészt „a reformhalandzsában és a politikai ellenfelek sározásában merült ki”. Úgy vélte, baloldalibb cselekedet lett volna határozottan felemelni szavukat a hatalmas társadalmi károkozással járó több-biztosítós rendszer, valamint általában a magyar embereket, családokat, vállalkozásokat sújtó megszorító intézkedések ellen. „Egy tisztességes baloldali platform élenjárna az adóemelések, az indokolatlan áremelések, a hazugsággal bevezetett vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj elleni tiltakozásban, szót emelne a kisposták, a kisiskolák megmentése vagy éppen a januári nyugdíjcsökkenés megakadályozása érdekében” – áll a közleményben
MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!