Testbeszéd a parlamentben
Nagy Ivánné arról ír, hogy egyes képviselők állandóan
az orrukhoz nyúlnak, ami a gesztusnyelvi szakértők szerint arra utal, hogy hazudnak. Olvasónk arról nem tud, hogy az orrtúrás is ilyen többletjelentéssel bírna, szerinte az csak gusztustalan. Nagy Ivánné bírálja egyes országgyűlési képviselők csúnya szavaktól hemzsegő megszólalásait is, és azt is furcsának tartja, hogy néha alszanak, néha meg újságot olvasnak politikusok, miközben fontos kérdésekről van szó.
A gesztusokból, a testtartásból valóban levonhatóak bizonyos következtetések. Az ezzel a témával kapcsolatos legismertebb szakkönyv Allan Pease ausztrál tudós munkája, magyarul is megjelent, Testbeszéd címmel. A kutató szerint is füllentést takarhat az orrsimogatás, és az is, ha valaki gyakran a szája elé emeli a kezét. A fül megérintése jelenthet nagyotmondást és bizonytalanságot is. Az emberről sokat elárul a kézfogása is.
A gesztusokon kívüli olvasói megjegyzésekhez csak annyit tennék hozzá, hogy Magyarországon az úgynevezett pártfegyelem miatt a frakciók általában együtt szavaznak, ezért a felszólalások jelentős részének csak médiaértéke van, így ezeket unják a képviselők. Hogy akkor mi értelme van ekkora létszámú parlamentnek? Ezt a kérdést megvitatni már nem ennek a rovatnak a kompetenciája.
Továbbra is várom leveleiket, hozzászólásaikat az editor@mediacom.hu címre, vagy a szerkesztőségbe.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!