Laborc kinevezése várható

A vita – mint a részvevők elmondásából kiderül – csalódást okozott azoknak, akik a Laborc elleni vádak konkretizálását várták. Kiderült, hogy a jobboldali napilapok előzőleg már minden patronjukat ellőtték. (A VH úgy tudja: a lejárató sajtótámadások  okán röviddel a bizottsági ülés előtt az egykori demokratikus ellenzék prominens képviselője biztosította levelében  együttérzéséről Laborcot, keményen minősítve azokat, akik őt sárral dobálják.) Az előterjesztő miniszter lapunknak utóbb elmondta, a zárt ülésen konkrétan megcáfolta a fideszes képviselők állításait: az ügyben ugyanis a NATO-országok képviselői semmilyen fenntartásnak nem adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Laborc Moszkvában végzett egyetemet, továbbá a kijelölt főigazgató ellen soha nem folyt fegyelmi vizsgálat korábbi titkosszolgálati munkahelyén. A szavazás a bizottsági számarány (kormánypárti többség)  ellenére döntetlen arányt hozott, a koalíciós képviselők egyike, az SZDSZ-es Gulyás József ugyanis tartózkodott, azzal az érvvel, hogy a jelölés megosztotta a politikai spektrumot, „kártékony vita alakult ki”. Így az ő tartózkodása miatt maradt el a bizottsági jóváhagyás,  amit az MSZP köreiben a koalíciót gyengítő lépésnek tekintenek. Ez még a barátságosabb megfogalmazások egyike, ha azt vesszük tekintetbe, hogy az SZDSZ  röviddel ezelőtt jelezte csupán tartózkodási szándékát, immár kész helyzetet teremtve  a jelölő számára.

A bizottsági szavazás ellenére értesüléseink szerint Laborc kinevezése várható. Ami pedig az SZDSZ-t illeti, a párt egyes képviselői arról beszélnek, hogy ez az ügy is azzal függ össze: helyzetükben immár elkerülhetetlenül önálló arcukat kell mutatniuk, nem engedhetnek a negyvennyolcból. „Horn Gábor –  ezzel az üggyel is – nyomást kívánt gyakorolni a szocialistákra. A pergőtűzbe került Kóka hajlandó elmenni a szakításig, vagy úgy tesz… Két másik kormánytag, Fodor és Magyar óv a tűzzel való játéktól, s a jelek arra utalnak, hogy ők kerekedhetnek végül felül” – mondta a VH-nak a pártot jól ismerő forrásunk.
A Fideszben közben – úgy tűnik – tetőzött már a parttalan  optimizmus, amit a koalíciós széthúzás is táplált, a közvélemény-kutatási eredmények pedig felerősítettek. (Noha ez utóbbiról szólva, tény: az impozáns számok sem rejtik el, hogy ma sem áll e párt mögött erősebb  szavazóbázis, mint  2002-ben.) A nagyobbik ellenzéki párt fő gondja most az, hogy vészesen közeledik december eleje, amikorra is programot ígértek. Ezzel kapcsolatban teljes a homály és gyakorlatilag tájékoztatási stop van érvényben. Jellemző, hogy Szijjártó Péter, a párt szóvivője példátlan válaszokat adott a BBC kérdéseire a minap. Amikor a riporter ismételt próbálkozására sem tudott értelmes választ adni pártja konkrét hazai célkitűzéseire vonatkozóan, ehelyett csupán szegényes angol szókinccsel
ismételte, hogy „a kormány hazudik”, a riporter megköszönte: ennyi. A gazdasági program első számú felelőse, Varga Mihály volt pénzügyminiszter pedig e héten újságírói kérdésre csak annyit volt hajlandó mondani, hogy a Fidesz a konvergenciaprogram érdemi felülvizsgálatát javasolja, de ez ügyben sem ülnének le tárgyalni a kormánypártokkal. Adócsökkentésről, szociális problémákról  nem mondott semmit, mint ahogy arról az ügyről sem, hogy miből (és minek a rovására) kívánná a Fidesz a katonai költségvetést felfelé korrigálni. „Ellenzéki irányból csupán a helyes irány jelzésére vállalkozhatunk” – jelentette ki.
Úgy tudni, feltételezhetően a programkészítők csoportjának mély megosztottsága az oka, hogy konkrétumokat – így a jelenlegi gyakorlattól eltérő alternatívákat – a Fidesz- vezetéstől elsősorban a külpolitika ügyeiben hallani. Például Koszovó kérdésében: Orbán az USA-ban, Holbrooke volt nagykövettel folytatott beszélgetésében azt emelte ki, hogy  e válság ügyében a rendezés nemzetközi biztosítékát  elsősorban az EU-nak és az Egyesült Államoknak kell megadnia, más külső szereplőnek nem nyomhat döntő súllyal  a latban a szava. Csakhogy e „más szereplők” között Magyarország helyzete speciális, érdekeltsége különleges. Ha egyoldalúan kikiáltják Prisztinában a függetlenséget, az ottani  szerbek áttelepülésére leginkább a Vajdaság kínálkozik, ahol magyar lakosság aránya drámaian tovább csökkenhet. A hivatalos budapesti pozíciót épp ez határozza meg: ezért is óvott Gyurcsány a közelmúltban az egyoldalú lépésektől és utalt Belgrád és Prisztina megállapodásának szükségességére. B. B.
g

A Fidesz és a KDNP azt kéri a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől, hogy Laborc Sándor helyett jelöljön új személyt a Nemzetbiztonsági Hivatal élére – erről Simicskó István, a Nemzetbiztonsági Bizottság kereszténydemokrata elnöke beszélt szombati sajtótájékoztatóján. A politikus arra kérte Szilvásy Györgyöt, vegye figyelembe, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság csütörtöki ülésén nem támogatta Laborc Sándor kinevezését.
Simicskó hangsúlyozta: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a kormány ilyen módon szembehelyezkedjen a végrehajtó hatalmat ellenőrző parlamenti bizottság döntésével.MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!