Gizella-napok Veszprémben

Az 1009-ben keletkezett adománylevélben Szent István négy vár – Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád – megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága alá. A kettős emlékünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia tagjai, az egyházmegye papsága ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Mihály-székesegyház előtti szabadtéri oltárnál tegnap. A Gizella-napok alatt felvonulást, várjátékot, harci bemutatót, lovagi tornát, párviadalt, történelmi játszóházat és kézműves bemutatót rendeznek. Gizella a hagyományok szerint igyekezett megszépíteni városát, Veszprémet: fölépítette a székesegyházat és apácazárdát alapított. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi kolostor alapításában is közreműködött. Kegytárgyakat, miseruhákat készíttetett és adományozott különböző templomoknak; XIX. János pápa (1024–1033) számára is készíttetett miseruhát. A miseruha, amelyben az ő kezének munkája is benne van és amelyet a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástja lett. Szerepel rajta István király, Imre herceg és Gizella királyné portréja is – ez az egyetlen, hitelesnek minősíthető ábrázolás a királyi család tagjairól.

(gm)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!