Szerdán kerül a kormány elé a módosítási indítványokkal együtt az egészségbiztosítási törvénytervezet. Addig is, s tán azután is tovább „gyúrja” egymást a két koalíciós partner, s persze az ellenzék három pártja a biztosítói modellváltás miatt.

A biztosítási reformtervezethez 270(!) módosító indítványt nyújtottak be a képviselők – ebben leginkább élen jártak a szocialisták, akik indítványra váltották ellenérzéseiket az átalakulással szemben. Tóth Károly egyenesen az 1500 milliárdos egész tébéalap alig egy századát jelentő, ám „fogyasztói-szemlélet-erősítő” – vizitdíj megszüntetését kezdeményezte… Szanyi Tibor pedig azt javasolta, induljanak el újra a közmondásos kályhától, csináljanak új tervezetet, amit 2008 tavaszán el is lehetne fogadni. Az MDF több mint 60, az SZDSZ több mint 40 indítvánnyal áll a dobogó második és harmadik fokán – a Fidesz és a KDNP eleve elveti az egész reformot.
Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint mindenkinek lehet a frakcióban véleménye, indítványa – Tóth is saját elhatározásából adta be a módosító javaslatát, de szándékáról tájékoztatta frakcióját.

Tegnap a VH-nak Kökény Miklós elmondta: hazudik az, aki a modellváltásban a közös kockázatviselés feláldozását látja, az „egységes biztosító – több pénztár” koncepció éppen ennek a megerősítését jelenti. Közölte azt is, az SZDSZ részéről nagy nyitottságot tapasztalt a módosítások iránt, az viszont tény: a kisebbségi tulajdonosnak a többségi állam mellett – ha már igénybe kívánják venni a tőkéjét, szakértelmét – kell jogokat is adni a pénztármenedzsmentben.
Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő és Béki Gabriella, a párt szakpolitikusa szerint vasárnaptól szerdáig nem lesz nézetegyeztetés,  de az indítványok közt több olyan van, amelyet támogatni lehetett, így nagyrészt megállapodhattak, csak néhány kérdés áll már nyitva, így az asztalon szerintük már egy „működőképes” javaslat lesz terítéken. Leszögezték: az egészségügyi magánvállalkozás sehol Európában nem veszélyezteti a gyógykezeléshez való hozzájutást, nálunk sem fogja, mint ahogy a magánpatika, a magándiagnosztika, s a magán-műveseállomások sem teszik – sőt észre sem vesszük magánjellegüket. Az egészségbiztosítási reformról született koalíciós kompromisszum – szemben a liberálisok eredeti elképzeléseivel – eleve kizárta, hogy magánvállalkozások teljes egyenrangúsággal versenyezzenek az egészségbiztosítási piacon; a most formálódó megállapodás az érdemi döntések többségét eleve a közgyűlés hatáskörébe utalja, ahol az állam van többségben, a menedzsment az operatív dolgokkal foglalkozhat.
Megkérdeztünk egy gyakorló kórházvezetőt, László Imrét is, aki Dél-Buda és az agglomeráció egy részét járóbetegként is ellátó XI. kerületi, Tétényi úti Szent Imre Kórház főigazgatója. Aki most attól tart, hogy a szülőanyja sem fog ráismerni a törvényre, bár a törvények sorsa az, hogy kijönnek a végrehajtási utasítások is – lefordítva a törvény részleteit a szakma nyelvére. Ezek fogják eldönteni, hogy az egészségügyben mit és hogyan lehet csinálni. Addig pedig mondani sem igen lehet róla mit – így a főigazgató, aki szerint még mindig sok a lyuk. A tervezet pedig most eleve olyan sajt, amelyből csak a lyukat látja. Érdemit akkor lehet majd észrevételezni, ha már a pénztárra aspiráló, pályázatra jogosult befektetők is ismertek lesznek.
G.M.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!