A tágabb értelemben Kelet-Európa gazdasági válságával kapcsolatos óvatos derűlátás jegyében ért véget szombaton Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlése. A bank elnöke szerint a súlyos válság miatt lekerült a napirendről az EBRD korábban tervezett kivonulása a térség fejlettebb országaiból. A finanszírozás növelését szolgáló tőkeemelésről ezen a közgyűlésen még nem alakult ki egyetértés, a tőkehelyzet áttekintését azonban egy évvel előrehozták.



Thomas Mirow elnök az EBRD 18. közgyűlését záró sajtóértekezletén – a bank korábban hangoztatott előrejelzését megerősítve – kijelentette: valószínűsíthető, hogy az átalakuló térség a válság legsúlyosabb szakaszán a tavalyi utolsó, illetve az idei első negyedévben túljutott. Mirow szerint „érik még ütések” a pénzügyi szektort és a reálgazdaságot egyaránt, és a jobb makroszámok nem jelentik azt, hogy a lakosság azonnal érezni kezdi saját életminőségén a javulást. Mirow határozottan leszögezte: az EBRD a legutóbbi térségi előrejelzésének közzététele óta megjelent új, idei első negyedévi GDP-adatok nyomán nem fogja tovább rontani saját prognózisát, mert abban „már benne voltak” az e számokról szóló becslések is.
Az EBRD – múlt héten Londonban kiadott friss, erősen rontott prognózisában – a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett. A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről. Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést – ezen belül Magyarországra stagnálást – vár.
Az EBRD által nyújtott térségi finanszírozások forrásairól Mirow a szombati sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a közgyűlésen megkezdődtek az előzetes viták a fenntartható mértékű finanszírozási értékről, és ezzel kapcsolatban az esetleges tőkeemelés lehetőségéről. Egyesek „nagyon pártolták” a tőkeemelést, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy „ha lehetséges”, a bank jegyzett tőkéje maradjon a jelenlegi – 20 milliárd eurós – szinten.
Az elnök leszögezte: a jelenlegi válság nyomán már nem merül fel az úgynevezett graduáció, vagyis az, hogy az EBRD a tevékenységi területének fejlettebb – zömmel közép-európai EU-tag – országaiban belátható időn belül befejezné tevékenységét. Az EBRD eredeti stratégiájában az szerepelt, hogy a közép-kelet-európai EU-tagállamok várhatóan 2010-től már nem szorulnak a bank támogatására; a bank a csehországi tevékenységét hivatalosan már tavaly abbahagyta. A globális pénzügyi válság nyomán azonban alapvető fordulat történt a bank támogatási terveiben. Az EBRD közölte: az idén „drámaian növeli” tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
A bank közgyűlésén jelen lévő magyar pénzügyminiszter, Oszkó Péter is azt mondta szombaton az MTI-nek: valószínűsíthető, hogy az EBRD támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak.
Az EBRD a szombaton zárult közgyűlésen bejelentette, hogy az idei kihelyezések értéke máris időszaki rekordot döntött: a pénzintézet a tavalyi azonos időszakhoz képest az idén eddig több mint 50 százalékkal növelte a súlyos recesszióval küszködő kelet-európai gazdaságok finanszírozását.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!