Kinek fontos a tubesi radar?

A hét alkotmánybírósági és bírósági fejleményei ismét Tubesre irányították a figyelmet. Miért is oly fontos a tubesi radar a honvédség számára? – kérdeztük Bocskai Istvántól, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatójától. – Szögezzük le: a radar nem a Magyar Honvédség vagy a Honvédelmi Minisztérium, netán a NATO számára fontos, hanem a Magyarországon, illetve az Európai Unióban élő emberek számára, hiszen az ő biztonságukat lehet vele szavatolni. Évente több százezer repülőgép halad át hazánk légterén, s ezek figyelése, kontrollálása a Magyar Honvédség feladata. Aminthogy az is: ha szükséges, akkor segítse a légiforgalom normális működését, illetve elhárítsa a „nem normál” jelenségekből adódó veszélyeket. Az előbbi azt jelenti, hogy ha egy polgári repülőeszköznek meghibásodik a rádiója, és nem tud kommunikálni a légiiránytással, akkor mi a radarokkal látjuk az útvonalát; ha szükséges, Kecskemétről felszállnak a készenléti repülőgépeink és segítik a bajbajutottat, hogy biztonságban repülhessen, landolhasson. Az utóbbi, a „nem normál” alatt pedig az olyan támadások kiszűrését értem, mint amilyen szeptember 11-én az USA-ban történt.
 A feladatunk az alkotmányból következik, hiszen az rendelkezik úgy, hogy a Magyar Köztársaság biztonságát a Magyar Honvédség szavatolja. Ezt pedig csak akkor tudja megtenni, ha vannak hozzá megfelelő eszközei. Ilyen lenne a radar is. Az már csak pluszlehetőség Magyarország számára, hogy a NATO ennek a finanszírozását magára vállalta, és így ezt a pénzt nem a magyar adófizető állampolgároknak kell kifizetniük. Ez a lépés persze a NATO részéről is indokolt, hiszen a radar egyben a közösség biztonságát is szolgálná. A NATO-ban ugyanis minden tagország maga ellenőrzi a saját légterét, hazánk sem lehet kivétel. A hazai háromból két radar már megépült, Bánkúton és Békéscsabán, s e kettő zavartalanul működik; csak a harmadik helyét kell megtalálni. Az időhúzás nagyon sok pénzébe kerül az országnak. Amíg nem épül meg a harmadik új radar, addig annak pótlására fenn kell tartanunk három régi radarszázadot, az infrastruktúrájukat és az eszközeiket is – amivel idén már nem számoltunk –, s ez 22 milliárd forintot visz el a költségvetésből. Végül hadd jegyezzem meg: a minap a perben igen fontos részítéletet hozott a bíróság azzal, hogy kimondta: nem bizonyított, hogy a radarnak volna káros sugárzása, ami a pécsieket érné.
De mit is „tud” az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre szánt radar, amit másféle berendezés vagy épp ugyanilyen, de másutt nem? Erről Illés Attila, a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének szakértője így beszélt: – A világítótornyok fényének a hajóig, a radarok elektromágneses jelének a repülőig és a visszavert jelnek ismét a radarig kell akadálytalanul eljutnia, hogy a gép látható legyen. Ezért fontos, hogy a világítótorony a vízparton, a radar pedig – a Föld görbülete és a nagy távolság miatt – viszonylag magasan legyen. A Varsói Szerződés telepítési elve szerint 22 helyszínen, de nem mindig nagyobb magaslati pontokon voltak radarok hazánkban, s a kisebb hatótávolság miatt így is alig néhány tíz kilométerre „láttunk ki” velük a Kárpát-medencéből. Az új telepítési elv szerint az összefüggő fedettséghez elég három radar is, s ha a Mecsekben a harmadik eléggé magasan lesz, „elláthatunk” az Adriai öbölig. Ez kiváltképpen a kis magasságú berepülések korai felderítésénél fontos. Ráadásul az új radarokból nemcsak kevesebb kell, de jóval kisebb teljesítménnyel is sugározzák a jelüket, mint a hagyományosak, amelyekből egynek a teljesítménye 4 millió wattnyi, míg a fejlettebb technológiának köszönhetően az újakból egyé csak a töredéke, 60 ezer wattnyi. Tehát ezek kevésbé is terhelik elektromágnesesen a környezetet.vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!