Forrest Gump a Vatikánban

A pengeeszű szimbólumkutatót épp olyan egyszerű lélekként jeleníti meg, mint Forrest Gumpot, bár ez nem csak Hanks és a rendező Ron Howard fantáziátlansága, hanem a forgatókönyvet jegyző Akiva Goldsmané és részben a felkapott bestsellerszerző Dan Browné is. Csak azért nem ordít, milyen lehetetlen ez a figura, mert csupa még ütődöttebbel vették körbe (a filmbéli olasz rendőrök és a svájci gárda még múzeumi teremőrnek is túl lagymatagok lennének), és amúgy is ezer likon ereszt a film, hogy ne végig ezen bosszankodjunk. Még a sok kiváló új színész a csapatban, Ewan McGregor, Stellan Skarsgard, Armin Mueller-Stahl és Ayelet Zurer se tudott lendíteni a produkción, bár minden lehetségest kihoztak szánalmasan lebutított karakterszerepeikből.
Kiábrándultan fordultam ki a vetítésről, melyen a szokásosnál jóval kevesebb kolléga ült – akik látták a Da Vinci-kódot, bizonyára már esélyt sem adtak az előzetesnek beharangozott folytatásnak. Talán a rossz csillagállásnak vagy egy titkos vatikáni összeesküvésnek köszönhető, hogy ennyi pénzből ennyi tehetséges ember – másodszorra is – ilyen groteszkbe kanyarodó filmet tudott gyártani, amely ráadásul annyira lapos, hogy még a katolikus egyház rosszallását is képtelen volt kiváltani, hogy legalább a marketingbe besegítsenek. A negyedik alkalom után már kimondottan kínos volt, hogy elsötétítés címén mindig épp ott és épp akkor kapcsolták le a lámpákat, ahol hőseink tartózkodtak a Szent Városban – és ezzel mindent el is mondtunk a drámai fordulatokról. A párbeszédekkel se sokat szöszmötöltek, vagyis se vége, se hossza nem volt a zsibbasztó egyház- és művészettörténeti, ikonográfiai és római turisztikai kiselőadásnak, és ami ezen kívül elhangzott, értékelhetetlen. De hát történelmi áldokumentumfilmmel tele van a padlás, minden ismeretterjesztő csatornán vetítenek legalább napi egy A Da-Vinci kód nyomábant vagy Júdás elveszett evangéliumát, A Biblia igaz történetét meg ehhez hasonló filmet, melyben az amúgy sem mindig helytálló történelmi feltételezéseket szépen kikerekítik sima, jól fogyasztható mesécskékké. Amelyekről ugyanúgy kiderül egyszer, hogy csak kacsa, mint a Langdon-féle tudományos kutatómunka a kitalált konklávé idején.
Nem érthettem, mi a búbánatos nyavalyáért tanul meg egy pap, aki ráadásul a Szentatya személyi titkára, mentőhelikoptert vezetni – hacsak nem azért, mert ez lesz a szerepe a történetben. Legalább azt a régi viccet megcáfolták, hogy miért nincs katapultülés a helikopterben – mert hogy Dan Brown szerint simán van. Neki kellene írnia a következő James Bond-filmet. (Angyalok és démonok, forgalmazza az Intercom)

Bálint Orsolya

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!