Túlterhelt apák

Hétfő volt, mikor született,
Én kivártam volna, de nem lehetett,
Tudod, a számla nagy, a munka se vár
S jött a hír, hogy a fiam már jár.
Aztán láttam, ahogy nevet és fut elém
Hogy ő pont olyan lesz, mint én
Majd ugyanolyan lesz, mint én.

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye,
S mindig ez a mese vége
Apa, mikor jössz? Fiam, mennem kell,
Az élet csupa kötelesség....
(Harry Chapin – Magyar szöveg: Sztevanovity Dusán)

Pedig az élet móka és kacagás is, és általában boldogságban fogan a gyermek. Ugyanígy kettő kellene a felneveléséhez. Ám az apák túlterheltek,  a család boldogulása miatt hajtanak, és sokan kihagyják a megismételhetetlen, a csodálatos lehetőséget, hogy  együtt játsszanak, vagy csak valamilyen tevékenységet közösen végezzenek a gyerekkel! (A csonka családokban felnőtt sérült gyerekek  lelki nyomorúságáról most nem írnék.) Lassan már nem csodálkozunk azon, hogy milyen életidegenné válik a gyerekkel az apa kapcsolata.
Megdöbbentő az az egyre romló tendencia, amivel, sajnos, naponta szembesülünk. Ma Magyarországon öt férfiből mindössze három éli túl a 65. életévét. A középkorú nők idő előtti halálozása is háromszor magasabb hazánkban az európai átlagnál. Az tény, hogy például Finnországban a nők képesek voltak olyan társadalmi változásokat elindítani egy hasonlóan tragikus helyzetben, amelyekkel sikerült megállítaniuk ezt a tendenciát. Úgy gondolom, hogy mi, magyarok sem törődhetünk bele passzívan e szörnyű statisztikai adatokba. Felelősségünk magunk, társunk, szüleink és gyermekeink iránt ezen a téren is óriási. Ezért alakult és alakul a „Mentsük meg a férfiakat!” magyarországi mozgalom.
Persze a férfit csak akkor lehet megmenteni, ha ő is akarja, de a női találékonyság e téren sem ismer lehetetlen. Bizonyára sokan látták a Bazi nagy görög lagzi című filmet, melyben  az anya úgy vezeti elő lánya problémáját a férjének, hogy az csakis a már előre elgondolt megoldásra jusson. Így a férfibüszkeségen nem esik csorba, és mégis az történik, amit ők ketten, anya és lánya akarnak.
El sem hiszik, milyen sokat tehet egy nő a férje testi és lelki egészségéért.  Mi kerül a család asztalára, hányszor esznek gyümölcsöt, zöldséget, milyen ízeket szoknak meg – ebben a nőnek komoly szerepe van. De gondoljunk csak a dohányzásra! A nő maga is példa lehet azzal, hogy ő szokik le először. Kezdetként be lehet vezetni kisebb-nagyobb megszorításokat: a lakásban ne, az autóban ne, és így tovább. Egy nő ráveheti a férjét, hogy együtt járjanak el futni vagy biciklizni, nyugodtan közvetítheti ezt a kérést így: nekem segítesz, ha eljössz velem. És ez igaz is, hiszen együtt könnyebb. Tudomásul kell venni, hogy a férfiak nem szeretik, ha gyengének, betegnek, segítségre szorulónak látják őt, a teremtés koronáját. Ha erről beszélünk velük, vigyázzunk az önbecsülésükre, önbizalmukra, nem harcolni kell velük.
A nők szerepe rendkívül jelentős a bajok felismerésében, hiszen nemcsak saját hangulatváltozásaikra érzékenyebbek, hanem a párjukéra is. Párkapcsolatban a felek viselkedése nem független egymástól, ha az egyikük változtat, már az változtatja a másik viselkedését is.  Arról se feledkezzünk el, hogy a nő a saját értékrendjével meghatározza a mellette élő férfi értékrendjét is! Ha a nőnek a belső értékek, az egészség, a családi harmónia, az emberi kapcsolatok a fontosabbak, akkor a férfi is értéknek találja ezeket, és kevésbé törekszik a külső értékek felé.
Jó teszt, ha családi rajzot készíttetünk a gyerekekkel. Minden apróságnak van jelentősége: kinek hol a helye, milyen színeket használ, mekkora  – de ez már külön tudomány. Papírt elő, lássuk, ki hova kerül gyermekei szívében!
    Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!