A legtöbb volt kelet-európai szocialista országban sikerült
megoldani az ügynökkérdést, Magyarországon még nem, noha már több mint
17 év telt el a rendszerváltás óta. Sok elvetélt próbálkozás után most
egy újabb kísérlet történik az ügynökügy rendezésére: a kormány
elismert kutatókat, történészeket kért fel az elzárt állambiztonsági
dokumentumok felkutatására, mivel a titkosszolgálatok még mindig
rengeteg Kádár-rendszerből származó ügynökiratot tartanak maguknál
megfelelő indok nélkül, ellehetetlenítve kutatásukat.
„Áttörést remélek a múltfeltárásban” - mondta Kenedi János tudományos kutató, az ügynökiratokat kutató testület elnöke a Vasárnapi Híreknek, míg Ungváry Krisztián történész, aki tagja lesz a bizottságnak, úgy fogalmazott: „ha nem várnék áttörést, akkor el sem vállaltam volna a felkérést”.
„Teljes felhatalmazással rendelkezünk, hogy minden eldugott iratot megkereshessünk, megvizsgálhassunk, a mi tehetségünk múlik, hogy mennyire tudunk élni ezzel” - jelentette ki Kenedi János. Nehezen becsülhető, hogy mekkora mennyiségű iratot zártak el a kutatás elől a titkosszolgálatok, sok száz iratfolyómétert lehet Kenedi szerint. Ennek feldolgozása éveket is igénybe vehet, ha azonban internetre fel lehet tenni azokat, akkor gyorsabb is lehet. Kenedi elképzelései szerint ugyanis az az áldozatok információs kárpótlását és az állampolgárok - alkotmányban biztosított - információs jogának biztosítását egy speciális internetes oldal szolgálhatná hatékonyan.
Erre a honlapra kerülhetnének fel a "katalógusok, regiszterek, iktatókönyvek, szolgálati jegyek és más levéltári segédletek és főleg maguk a feldolgozott dokumentumok (dossziék, ügyek) kereshető (katalogizált, tartalomjegyzékkel, keresztreferenciákkal ellátott) és letölthető formában. Kenedi János fontosnak tartja, hogy a honlap - ami egyszerre újság, adattár és elektronikus olvasóterem - megbízható, tartalmilag és technikailag karbantartott és könnyen kezelhető legyen, csak hiteles információkat tartalmazzon, hivatkozni lehessen és kelljen rá a sajtóban, a tudományos és közéleti vitákban, publikációkban".
Kenedi szerint nemcsak a közvéleményt, hanem még a kutatókat is érhetik meglepetések. „A Kádár-rendszer működését és működtetését még most sem ismerjük teljesen, új ismeretekkel bővülhet a közelmúlt történelme” - mondta a kutató.
Kenedi Jánoson és Ungváry Krisztiánon kívül a most létrehozott testület tagja lesz Varga László, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Sipos Levente, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária, a Történeti Levéltár tudományos kutatója és Reisz T. Csaba, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese. A testület szeptember 30-ig készíti el első jelentését, ekkor derül ki, folytatnia kell-e a munkáját.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!