Magyar Zinovjev-levél?

Amiről eszünkbe jut: a döglött aknák is felrobbannak néha, több-kevesebb idő után. Logikusnak tűnik, hogy az interneten kora tavasz óta fellelhető két összefüggő iromány nem üti meg a közölhetőség alsó határát, a médiának abban a szegmensében sem, amelybe egyetlen fő kritérium létezik és mindenki tudja, hogy mi az. De akkor, hogy lehet, hogy most „megütötte? Alighanem úgy, hogy szegény ember vízzel főz: azok, akik belülről ismerik némely jobb boszorkánykonyha készülő menüit, akik a cégkivonatok gyűjtését és más listákkal való összevetését figyelemmel kísérik, már jóval korábban „nagy bummot” ígértek egy-két héttel az EP-választás elé. Ez a nagy bumm nem jött össze, mivel kiderült, hogy egyes cégkivonatok (offshore…) szemlátomást nem a kívánt irányba mutatnak. Pótanyagként jöttek a névtelen levelek: az egyiket „anonym-us” jegyzi és a másik…
Az előbbi címzettje (februárban) az akkori miniszterelnök. Tartalma az újdonság ingerével senkit sem vág mellbe. A szerző, aki a kormányfő régi harcostársaként állítja be magát, szemrehányást tesz Gyurcsánynak, úgymond, a Fidesszel kapcsolatot tartó üzletemberek, politikai elemzők lehallgatásáért, azt írván, ez „tudtoddal” történt.
A törvénytelen lehallgatással való vádaskodás a jobboldalról és a szélsőjobbról azonban már számtalanszor elhangzott azután, hogy az üzleti és politikai információkat gyűjtő UD bedőlt és kikerültek a világhálóra Demeter hírigénye Laborc NBH-főnökkel kapcsolatban, meg Kövér randevúmegbeszélése a nyomozóiroda bedolgozó vezetőjével.

Tudott volt az is, hogy nem a Fidesz-vezetőket hallgatták le, hanem – a megfelelő engedélyek birtokában – az információkat kevéssé válogatós módon összeszedő cég gyanúba keveredett vezetőit. Azt persze, hogy a levélíró Demetert és Kövért a politikai elemzők, vagy az üzletemberek közé sorolja-e, nem lehet tudni. Anonym-us  markáns megállapításokat tesz az Aranykéz utcai robbantásos gyilkosság ügyében Magyarországnak kiadott Jozef Rohaccsal kapcsolatban is. „Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett bérgyilkos… elmondhassa végül a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál?” Ugyan min alapul ez a hangzatos kérdés? Épeszű ember aligha tételez fel ilyesmit egy aktív politikusról, és ez az elsődleges, nem is beszélve arról, hogy ha Rohacnak valóban köze volt a Szájer és Torgyán lakásánál, valamint a Fidesz-
központban elkövetett különös robbantásokhoz, akkor valószínűtlen, hogy névjegykártyát kapott volna megbízójától. Lehet, hogy a szerző aki egész levelét  úgy írta, hogy sugallja, bennfentes információkkal rendelkezik, ráadá-sul olyan benyomást kíván kelteni, hogy még Rohac kihallgatásán is vannak fülei?...
A Gyurcsánynak írt levéllel kapcsolatban a Heti Válasz nem mulasztja el megemlíteni: bizonyos kiszólások, szófordulatok Juhász Ferenc szóhasználatára hasonlítanak, és ezen az alapon, valamint a levél szövegben felemlegetett életrajzi motívumokra támaszkodva  vélték a Reakció blogján benne felfedezni a szerzőt. (Rövid kitérőként: az underground internetes orgánumként jellemzett Reakció lett először figyelmes – a Heti Válasz szóhasználatával – az internetes zugba rejtett irományra. A Reakciót jegyző Balogh Ákos Gergely egy ideig a Fidelitas  fővárosi alelnöke, gazdasági kabinet vezetője volt, szerep jutott neki a legutóbbi választáskor az ismert Magyar Vizsla projektben is.) Csakhogy alighanem épp e célzatosan tálalt állítólagos „életrajzi motívumok” vezetnek el ahhoz a következtetéshez, hogy a szóban forgó levelet nagyon is konkrét céllal bocsátották útjára és időzítették: mélyíteni a baloldalon a személyes ellentéteket, vagy épp kreálni ilyeneket, egy személyt kollégái szemében is gyanúba keverni azután még egyet: „egyenként levadászunk benneteket…” Az óvatos Heti Válasz-szerző egyébként nyitva hagyta a lehetőséget, hogy valaki „Juhászra akarta terelni a gyanút”, maga Juhász pedig úgy nyilatkozott, hogy a szerzőséget inkább Demeter és Kövér környezetében kell keresni.
A másik dokumentumra ugyancsak a Heti Válasz hívta fel a figyelmet. (Anonym-us leveléről a hetilap azt írja, az február 18-án „repült be több szerkesztőség elektronikus postaládájába”. Az utóbbit március 4-én helyezték el ismeretlenek a lap által megnevezett portálon. „Szocialista informátorainkat e-mailben figyelmeztették a mű elkészültére”). A Fidesz-közeli lapnak tehát – ha jól értjük e talányos sorokat  – vannak szocialista informátorai, akik a második irományt – amely a magyar–orosz gáz-, illetve olajipari kapcsolatokkal, továbbá Gyurcsány „utódlásával” foglalkozik – elég fontosnak tartották ahhoz, hogy gondoskodjanak a megfelelő tálalásról? Vagy inkább a készítők lehettek az informátorok? Erre azért sem tudunk felelni, mert nem tudjuk ki a készítő. Igaz, az internetes vitafórumon ráakadtunk egy hozzászólóra, aki a szöveg sajátosságai alapján akart „eljutni” a szerzőhöz. Ezt írta: „A jellegzetes helyesírási hibák alapján arra tippelek, hogy a »másik levelet« egy magyar anyanyelvű, de ifjú korában hosszabb ideig angol nyelvterületen élő biztonságpolitikai szakértő  írta. Fel kell vennie egy rendes titkárnőt X úr…”( A nevet a V. H. anonimizálta – a szerk.) Magunk is találtunk ilyen helyesírási hibát, például a septembernek írt szeptembert: a biztonsági szakértő eltávolodott a Fidesztől és egy időben új jobboldali párt alakításának gondolatával foglalkozott. De az, amit a honlap hozzászólója megállapít, továbbra sem elég, hogy a szerzőséggel valaki őt gyanúsítsa meg. A levélszerzők tehát, egyelőre inkognitóban vannak és a „cui prodest” elv alapján csupán a célzatos konfabulációk kiindulási pontja határolható be meglehetős valószínűséggel. Persze, az 1924-es brit választásokat a Munkáspárt rovására eldöntő hírhedt Zinovjev-levélről is csak évek múltán derült ki, hogy ügyes hamisítvány, a szavazók elhitték, hogy az akkori Komintern-vezető Zinovjev tényleg adott utasítást baloldali köröknek az angliai felforgatásra.  B.B.

Május 9. számunkban korábbi lapinformációk alapján azt írtuk, hogy „a New York-i Polgári Kör, a Kuruc.info, valamint az utóbbi testvérportálja, a Naményi-net ugyanazon a szerveren fut”. A New York-i Polgári Kör nevében Szilágyi Ákos helyesbítést kért és arról tájékoztatta a V. H.-t, hogy a kör oldala ma nincs közös szerveren egyik portállal sem.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!