Társadalmi mozgalom segíthet abban, hogy a hárommillió szociális
gettóban élő ember megélhetését biztosítani lehessen – derült ki a
Magyar Szociális Fórum Alapítvány szombati budapesti rendezvényen
elhangzottakból.


Krausz Tamás történész, aki az Eszmélet című folyóirat Baráti Köre képviseletében vett részt a tanácskozáson, hangsúlyozta: a hárommillió szociális gettóban élő magyar ember szociális, kulturális és egészségügyi értelemben kirekesztett. Hozzátette: ezek a társadalmi csoportok a rendszerváltás óta eltelt idő tapasztalatai alapján megérthették, hogy az államtól, a politikai elittől, illetve az egyházaktól nem várhatnak valós megoldást helyzetük javítására. Ezért – mint mondta – a civil szervezeteknek és az érintetteknek saját erejükből kell olyan mozgalmakat indítaniuk, amelyek a megélhetésüket biztosítják. Példaként említette, hogy a vidéken elhagyott földeken dolgozhassanak, illetve nem működő üzemeket indíthassanak újra. Krausz Tamás leszögezte, ez csak a helyi lakosság támogatásával működik.
Benyik Mátyás közgazdász, a Magyar Szociális Fórum szervezője, az ATTAC Magyarország Egyesület elnöke beszámolt a Social Watch 2007-es jelentéséről, amely szociális szempontból lesújtó képet fest Magyarországról. Tájékoztatása szerint a privatizáció következményei a szociális szférában, az egészségbiztosításban, a munkahely-lehetőségekben jelennek meg és tovább rontja a helyzetet a költségvetés kiadásainak radikális lefaragása.
Benyik Mátyás elmondta: a rendezvényen megjelent 20 civil szervezet arra próbált megoldást találni, hogy a szociális gettóból milyen módon lehet kijutni, ebben mik a civil szféra feladatai. Jelezte, jövő tavasszal tervezik megrendezni a 2. Magyar Szociális Fórumot.
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) Társadalmi Egyeztető Testületének (TET) nyilatkozatot és kiáltványt tett közzé a szociális gettóról és egy új szociális közmegegyezés szükségességéről. Kiáltványukban követelik a társadalom civil érdekvédelmének törvényi megerősítését és a szakszervezet-alapítás jogának érvényesítését minden tőkés vállalatnál; a magyar bérek és nyugdíjak európai uniós átlaghoz való igazítását – a magyar dolgozók termelékenységi teljesítményének figyelembevételével. MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!