Ide érkeztünk, ebből is hatalmas üzletet lehet csinálni. De az egésznek
nagyon rossz szaga van. Megtudtam a rádióból, hogy hétfőtől
megkaphatják a június 7-i európai parlamenti választáson listát állító
pártok a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások a
névjegyzékében szereplő választópolgárok nevét(?) és lakcímét (?),
amennyiben ezt kérik és fizetnek (?) érte.
Nem gondolja-e a hatalom, hogy ez felháborító?
Hölgyeim és uraim, akik ezt a baromságot kitalálták! A marhaságoknak is van határa! Én nem akarok senkit sem látni a lakcímemen, nem akarom, hogy egyetlen egy párt a panellakásomba becsengessen, nem járulok hozzá, hogy az én címemet, adataimat odaadják a Fidesznek, MSZP-nek, vagy netán – és ettől is nagyon félek – a Morvainak! Nem engedem meg, hogy a magánéletemben turkáljon bármelyik „tisztességes” párt, mert engem nem érdekelnek a választások.
A mai világban, amikor majdnem minden vonalas otthoni telefonszám titkos, és a T-Com tudakozó nem mondja meg a számot, amit keresek, kérdezem: milyen jogon adják oda az én, vagy más ember adatait? Ki kérdezte ezt meg? Milyen jogon – élve Péterfalvi Attila úr szavaival – gyűjthetik a pártok legálisan (?) és vezethetnek rólunk, választópolgárokról nyilvántartást? Honnan lehet tudni, hogy másnap egy bűnözői csoport, vagy szélsőjobboldali csürhe nem fog bennünket felkeresni és megfenyegetni? Ki fog akkor nekem segíteni? A pártocska? A rendőrség? A Magyar Gárda? Vagy a Morvai? Netán Péterfalvi?
Nem, kérem a hatóságot, hogy az adataimat ne adja ki senkinek, és őszintén tiltakozom. Ha mégis kapok valamit, rögtön kidobom a szemetes kukába, és ha felkeresnek, egyszerűen kidobom az ajtón az agitátorokat. Mert értem, hogy ez a pártok kegyetlen hatalmi bunyója. Az EU-ban sem engem, a családomat, a rokonaimat képviselik, mint ahogy itthon sem velünk törődnek. Tényleg, kedves pártok és hatalom! Elég volt a cirkuszból!
Sándor Anna, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!