A Magyar Nemzet nevű lapban rendszeresen jelennek meg a lap
olvasó-hívei számára különféle szellemi táplálékok, amelyek elegendőek
a gyűlölet „szinten tartásához”. Ilyen gyűlöletgerjesztő írás jelent
meg Balavány György szövegszerkesztőjéből.
Többek között a következőket írta: „Rendszeres vád a keresztény-konzervatív emberek ellen, hogy beleártják magukat a politikába.” „Jól ismert ballib tézis, hogy a konzervatív politika támogatása bűn.” „Az eredeti liberális eszme sok tekintetben az egyházi tanok ellenében fogalmazódott meg, vagyis éles ellentéte a kereszténység üzenetének.„
Természetesen egyes felekezetek örömmel vették át a cikket és közölték is. Szintén örömmel.
**
Balavány György jó szokása szerint újra igen nagy butaságot írt. Olyan dolgokat jelent ki, amelyek – ha finoman írom – csúsztatások, de ha nevén nevezem, akkor ez gyűlöletterjesztés míves hazugságba csomagolva.
„Rendszeres vád a keresztény-konzervatív emberek ellen, hogy beleártják magukat a politikába.” Ezzel a mondattal kezdi írását, és máris hazugsággal. Általános megfogalmazás, pont olyan, amit a lap olvasói látni akarnak. Nem emlékszem, hogy bárki is vádolt volna valakit azért, hogy keresztény és konzervatív emberek beleártják magukat a politikába. Azon kívül ez a mondat hamis állításokat tartalmaz. A cikk írója úgy véli, a keresztény ember eleve konzervatív. Ebből a logikából eleve következik, hogy aki nem konzervatív, az nem keresztény. Egy mondatba annyi gyűlölet került, amennyi bőven elegendő a Magyar Nemzet híveinek „szellemi feltöltődésükhöz.”
Balavány György sajnos műveletlenségét fitogtatja, hiszen olyat állít, ami megint alkalmas gyűlölet gerjesztésre. Nézzük csak: „Az eredeti liberális eszme sok tekintetben az egyházi tanok ellenében fogalmazódott meg, vagyis éles ellentéte a kereszténység üzenetének”.
A liberális eszme soha nem lépett fel az egyházi tanok ellen, nem elemezte egyetlen keresztény felekezet vallási, hitbeli dogmáit, tanításait, így nem lépett fel sohasem a kereszténység ellen. (Azt megkérdezném Balavány Györgytől, hogy mi is a kereszténység üzenete?) Balavány keveri az állam és a társadalom fogalmat, nem ismeri a kettő közötti különbséget. Összemossa az állam, a társadalom és az egyén fogalmát. Persze erre szüksége van a hamisság sulykolásáért.
Amit szándékosan félremagyaráz, az az, hogy a liberális világnézet az egyházakat mint intézményeket különállónak tekinti az államtól. Más szóval az állam és az egyház teljes szétválasztását támogatja. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, az állam és a társadalom nem azonos fogalmak.
Az állam és az egyházak szétválasztása – az 1990-es IV. törvény értelmében – viszont nagyon helyes. Ez a demokrácia egyik alapja.
Csak halkan szeretném Balavány figyelmét az 1990. IV. törvényre és az alkotmányra – ha már írásában felhozta – felhívni. Az említett törvény a következőket mondja: 15. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Ez a bekezdés pedig az alkotmány 60. § (3) bekezdésében olvasható.
Az egyháznak, egyházaknak nem az állami életben való részvétel a feladata. Az egyházak végezzék a társadalomban azt a feladatot, amit Jézus a Krisztus tanításai alapján feladatuk volna. Semmi más.
Aszalós Sándor, Bécs
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!