Árnyaltan ítélik meg a városvezetők a plázákat: az egyetlen igazi és nem teljesen sikeres szombathelyi pláza árnyékában szinte a főtér összes boltja funkciót váltott. Kaposvárott nincs hely még egy plázára, s szeretné a város irányítója, ha az önkormányzat befolyásolni tudná a piacot. A nagy üzletközpontok lényeges kereskedelmi szerepét hangsúlyozza a szegedi polgármester, különös tekintettel a város kiemelt regio-

nális fontosságára. Miskolcon találtak receptet a városközpont régi nívójának a megőrzésére, illetve visszaállítására, mondták a VH-nak.

– Nem mondható igazán sikeresnek az egyetlen valódi szombathelyi pláza, ahol a boltok mellett elvileg több vendéglátó és szórakoztató egység is várná az embereket a Körmendi úton, a városmagtól bő fél kilométerre – fog a szóba a Németh Kálmán alpolgármester. – A kezdetektől fogva küszködnek, mert a kereskedők már az induláskor sem bérelték ki a ház minden üzletét, s azóta – bő hét éve – sem sikerült teljesen feltölteni. Pedig már több tulajdonosváltás is történt. Azt gondolom, azért alakult így, mert nem éppen szerencsésen választottak helyet az üzletközpontnak. S ha nem is plázajellegű, de üzletháznak számít még a Family Center is, amelyben viszont a városi körgyűrűn, a Tesco és a Praktiker szomszédságában csak boltok és egy pár kis vendéglátóhely található; ott nincs semmi panasz a forgalomra. Jelenleg még két komolyabb, az iméntihez hasonló bevásárló- központ is készül a városban; talán az egyik, az új autóbuszpályaudvar építéséhez kapcsolódó lesz inkább plázaszerű. A város kiskereskedői ugyan nem mentek tönkre a bevásárlóközpontok és üzletházak miatt, de a Fő tér boltjai az elmúlt fél évtizedben már szinte mind funkciót váltottak; a régi ruházati boltok zöme, a vasüzlet, az edénybolt, a zöldség- és élemiszerüzletek meg a hasonlók tulajdonosai ékszerbolttá, márkás sportüzletté, étteremmé, cukrászdává alakították át a helyiségeiket. Kezd valóban „nyugatiassá” alakulni a város központja, s ez egybeesik az önkormányzat törekvésével is; ezért újítottuk fel tavaly teljesen Szombathely szép barokk főterét. Azóta már az új arculathoz igazították profiljukat és portáikat is az ottani üzletek, például sok vendéglátó egység nyílt, hangulatos tereszokkal. Általában azt pártoljuk, hogy a város szívében ne épüljön pláza. De tény, hogy a szűken vett belvároshoz tartozik majd a másik, most még építési engedélyre váró, a Fő tértől 250 méterre magánberuházásban épülő üzletközpont, a Magellán Center is, benne a tervek szerint sok kis butikkal és egy nagyobb élemiszerüzlettel. Ám attól tartunk, hogy ennek nem kívánatos mellékhatása is lesz: gerjesztheti majd a belváros amúgy is a kelleténél erősebb gépjárműforgalmát…
Kaposvár polgármestere, Szita Károly azzal kezdi: náluk is csak egy valódi üzleti és szórakoztató központ van, a Kaposvár Plaza, gyakorlatilag a városközpontban. – Ennek az a magyarázata, hogy a Szokola berek, ahol a pláza szomszédságában élemiszeráruházak létesültek, gyorsétterem és barkácsáruház is, igen mélyen fekvő volt. Amikor a város a területet értékesítette, azt vette figyelembe, ki tud több tízezer köbméternyi földet és kavicsot megmozgatni, hogy egyáltalán beépíthessék. Erre pedig csak a nagy multik voltak képesek. A plázát főleg a fiatalok látogatják, de ma már közel sem annyian, mint kezdetben. Így a kérdésre, hogy vajon kellene-e még egy, egyértelmű a válaszom: nem. S nagyon jó lenne, ha az önkormányzatoknak lenne lehetőségük bizonyos fokig befolyásolni a piacot és mondhatnák azt: „most már állj, mert a negyedik nagy élelmiszeráruház már nem biztos, hogy kellene a városunkba”. Kétoldali a nyomás ez ügyben: egyrészt ott a városlakók igénye, akik szeretnének több helyre benézni, válogatni és olyan versenyhelyzetet teremteni a bevásárlóközpontok között, amelynek ők a nyertesei. Másrészt ott az önkormányzat piacszabályozási igénye is, hogy a már bezárt boltokat ne kövessék továbbiak. Így ugyanis előbb-utóbb eltűnnek a polgári városokra jellemző, a házak oldalán, alagsorában megjelenő kisebb boltok. Hét-nyolc éve, az új nagy áruházak építésekor voltak, akik tönkrementek. Legtöbben a lakótelepi kis garázs élelmiszerboltok tulajdonosai közül estek áldozatul, mert elveszítették a vevőiket.
– Nálunk a ’90-es évek második felére esett az áruházépítés első hulláma; akkor készült el a Szeged Plaza és a város peremén a nagy üzletláncok – például a Cora, a Metro, a Tesco – áruházai is. Most pedig láthatóan már a második hullámnál tartunk – így Botka László, Szeged polgármestere. – A korábbinál kétszer nagyobb területen épül majd egy sor üzeletláncnak új áruháza, csaknem féltucatnyi a külvárosban és a belvárosban is, és elkezdődött már a második nagy plázánk, az Árkád Üzletház beruházása is. Ez a budapesti Árkád „testvére” lesz, jövőre indul az építése. Egyébként azt gondolom – s a városunk vezetésében korántsem vagyok ezzel egyedül –: fontos, hogy ilyen módon is gyarapodjék, fejlődjék nálunk a kereskedelem, hiszen Szeged régióközponti szerepet tölt be. Természetesen voltak félelmeik a kiskereskedőknek, amikor az első plázát építették nálunk, ám végül is úgy alakult, hogy nem a kis boltok, a butikok, az éjjel-nappali élemiszerüzletecskék mentek tönkre, hanem a közepesek. A hatalmas bevásárlóközpontok, akárcsak másutt, itt is átalakították a kereskedelmet és ez érződött még a belvárosban, a sétálóutcán is. Ott például a korábban élelmiszert és kommersz árukat kínáló üzletek húzták le a redőnyt. Ám nem sokáig álltak üresen: az átalakítás után szinte azonnal minőségi bútort és háztartási gépeket, szórakoztató elektronikát, valamint egyre inkább exkluzív, luxus és különleges termékeket árusító boltok nyíltak a helyükön – éppen úgy, mint ahogy Nyugat-Európában szokott történni. Nálunk szerencsére egyáltalán nincsenek ma üresen tátongó üzletek. A szegediek zöme a heti bevásárlá-sait már a nagyobb üzletközpontokban intézi. A tehetséges kiskereskedők talpon maradtak: megtalálták a helyüket a szűkebb környékük, például a lakótelepek ellátásában vagy valamilyen márkaboltra váltottak. A városunk egységes képet nyújtó történelmi magjában, ahol javarészt védettséget is élveznek az épületek, nincs hely se az áruházláncoknak, se a plázáknak. S azon is vagyunk, hogy az új bevásárlóközpontok minél távolabbra kerüljenek a város centrumától. Az Árkád Üzletház is a tágabban vett belváros szélén, a szegedi Nagykörúton épül majd fel, s helyi sajátosság nálunk, hogy ha egy új áruház létesítése az építési szabályzat módosítását is igényli, akkor kemény alkuval el szoktuk érni, hogy komoly infrastrukturális beruházásokat is kapcsoljanak hozzá.
– Miskolc szerkezete nem sugaras, hanem hosszan elnyúló, s az üzletláncok szinte mind a város három kapuja közelébe települtek. De a belvárosban épült fel a Miskolc Plaza és az annál egyszerűbb, de építészetileg a település sajátosságait jobban figyelembe vevő, emberibb léptékű üzletház, a Szinva Park – fejtegeti Fedor Vilmos, a város alpolgármestere. – S ugyanaz történt, a ’90-es évek dereka után Miskolc belvárosával, ami a budapesti Nagykörúttal: a vásárlóerő kevés volt ahhoz, hogy az ország leghosszabb, 1,2 kilométeres sétálóutcája üzletei és az újonnan nyílt plázabeliek is jól megéljenek belőle. Sorra zártak be a főutcai igényes, patinás boltok, s egyre silányabb kínála-túak nyíltak a helyükön – egyik százforintos és kínai üzlet a másik után. Erre találtunk egy receptet: elindítottuk 2003-ban a „belváros-pláza projektet”. Úgy döntöttünk, hogy visszaadjuk a városközpont régi nívóját és az egész sétálóutcát afféle korszerű plázává alakítjuk. Mivel a boltok mind a város tulajdonába tartoztak, azzal kezdtük, hogy fölmondtunk az összes bérlőnek és új alapokra helyeztük a bérleti jogviszonyt. Először is köteleztük a leendő bérlőket, hogy hozzák rendbe az üzletük portálját – ezt feltételül szabtuk, a terveket is mi adtuk hozzá. És három kategóriára osztottuk őket, az elsőbe a legigényesebbek kerültek, akik magas színvonalon visszahozzák a hagyományos vendéglátást, a lakossági szolgáltatásokat és különféle nívós termékeket árulnak. Ők fizetik a legkisebb bérleti díjat. A harmadik kategóriába kerültek a főutcán nem szívesen látott, igénytelen üzletek, s nekik szabtuk a legmagasabb díjat. A végeredmény már látszik: Miskolc szíve teljesen újjászületett. Szép portálok mögött szép holmikat, magas értéket talál a vásárló, és akár egy napot is eltölthet a belvárosunkban, miközben úgy érezheti magát, mint egy plázában; talál mindenféle üzleteket, szórakozást a mozikban, a színházban, a Művészetek Házában, a kiállítótermekben, és persze kiváló vendéglátást. Igaz, most is vannak nálunk százforintos boltok, de már  nem a főutcán. Kijjebb szorultak. Mi ezért nem is szeretnénk a város centrumához közel újabb bevásárló- és szórakoztató központokat. Hisz’ az emberek végre azt látják: a plázákon túl is van élet.
Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!