Morvai ellen tiltakoznak

Szerintük „Véget nem érően eszkalálódik egy sajnálatos jelenség, ami ártalmára van az Eötvös Loránd Tudományegyetem hírnevének. Morvai Krisztina, az ELTE Jogtudományi Karának docense tűrhetetlen hangvételű írást publikált az Élet és Irodalom 2008. november 14-i számában.”
A docensnő azóta az igencsak Európa-ellenes Jobbik európai parlamenti képviselőjelöltje. A levélírók és levélaláírók szerint „dühödt vagdalkozása minden morális mértéket, elvet sért, amikor «az ősi magyar virtus« nevében lényegileg kitessékelné Magyarországról magyar állampolgárok tízezreit. Morvai Krisztina szépnek és kívánatosnak tartja, hogy az ANTISZEMITIZMUS (csupa nagybetűvel!) és fasizmus érintettjei félelemben éljenek saját hazájukban, sőt – továbbmenve ennél – szépnek tartaná, ha »becsomagolnák legendás bőröndjeiket« és bőröndöstől távoznának innen mielőbb. Ez a vélekedés éppoly ártalmas, amilyen emberellenes a közel félezer ember szerint, akik ezúton tiltkoztak valamennyi jóérzésű magyar állampolgár nevében” – így a levél. A demokratikus jogegyenlőség elkötelezettjei-ként visszautasítják a mindenféle kirekesztő megnyilvánulást, elfogadhatatlannak tartva, hogy a nagy múltú ELTE állományában olyan oktató tanítsa a magyar fiatalokat, aki raszszista nézeteit széles nyilvánosság előtt hangoztatja. Fél évszázaddal ezelőtt több százezer magyar halottja volt a fentiekkel egy tőről fakadóan
emberellenes, mérgező teóriának. Mára ebből tanult az utókor, és ilyen nézetekkel a művelt világban már senki sem lehet hiteles közszereplő. Egyszerűen kiközösítik. Ha egyetemi katedráról hangzanak el efféle nézetek, az ártalmára van a joghallgatóknak, akik az egykori tömegmészárlásról csak tankönyvből értesültek…
Amit Morvai hirdet, azt egyetemi katedrájának magaslatáról teszi, akkor is, ha az intézmény falain kívül történik a megszólalás. A külső szemlélő számára ő az egyetemet jeleníti meg – vélik az ötszázak. „A jogi normarendszer határain túl más normarendszerek is szabályozzák az életünket (etikai és vallási normarendszerek.) Hisszük és valljuk, hogy bizonyos személyiségeknek – lelkészeknek, tanároknak, bíráknak, parlamenti képviselőknek stb. az etikai normarendszer feddhetetlenségi alapkövetelményei szerint kell működniük a munkavégzésen kívül eső magánszférában is” – fogalmaznak.
A rektor egyébként szinte postafordultával válaszolt, miszerint az ELTE hallgatói, oktatói és munkatársai, vezetői értekezlete, a dékán és őmaga már a Morvai-cikk megjelenésekor megdöbbent, annak sem tartalmával, sem stílusával nem tud egyetérteni és attól minden adandó alkalommal elhatárolja magát; felgyorsítják az egyetem Etikai Kódexének kidolgozását – s ez adott esetben lehetővé teszi majd, hogy a rektornak és a szenátusnak akkor is legyen eszköze, ha valami nem sért jogi normát…

(A.S.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!