Van-e Orbán-lista?

Ma mintha többet tudnánk róla, mint tegnap. Lendvai Ildikó szerint az, ami most Szilvásy Györggyel ügyészségi meggyanúsítása kapcsán történt,  a koncepciós perekre emlékeztet. Pokorni Zoltán hétvégi  lapnyilatkozata nem szól koncepciós perről, vagy Szilvásyról, ő a beígért felelősségrevonásokat (is) elemzi, szólva a mérhetetlen indulatról, amelynek nagy része bárki ellen fordulhat. „Most Bajnait vagy Gyurcsányt utálják, de fél év múlva majd minket, ha ezeket az indulatokat felkorbácsoljuk” – jelentette ki, egyszerre  kárhoztatva a hazai következménynélküliséget is és figyelmeztetve is: „az  elszámoltatás kétélű dolog”. Nehéz két egymástól távolabb álló személyiséget elképzelni, mint Lendvai és Pokorni, ám mégsem csupán a szubjektív képzelet láttatja az összefüggést. Orbán Viktor immár minden nyilatkozatában utal a kormányváltást követően pártja által kezdeményezendő vizsgálatokra és az azoktól várt eredményre is. A Heti Válasz legutóbbi számának adott interjúban pedig ez is olvasható tőle feleletképpen a Jobbiktól való elhatárolódásra vonatkozó kérdésre: „Az európai politikatörténetben arra is van példa, hogy a baloldal az ellenfél gyengítése érdekében hozott létre szélsőjobboldali szervezeteket.

A kormányváltás utáni vizsgálataink ezért nemcsak a gazdasági visszaélésekre, hanem a titkosszolgálatok szerepére és az ilyesfajta politikai szélhámoskodásokra is kiterjednek majd.” Igaz, talán kétszer is el kell olvasni e mondatot, hogy megértsük: „vizsgálatainknak” az lesz a funkciója, hogy igazolják: a szélsőjobbot a baloldal,  vagy a titkosszolgálat hozta létre. És ha Orbán ezt így gondolja, akkor elképzelhető, hogy előbb-utóbb a tegnap a fideszes feljelentés nyomán rabosító ügyészség is ilyen következtetésre jut? Még akkor is, ha Vona Gábor Jobbik- elnök, mint önéletrajzából megtudható, történetesen Orbán hívására lett tagja a Szövetség a Nemzetért körnek, és akkor is, ha Murányi Levente, a Jobbik alelnöke éppenséggel a Fidesz által felvonultatott tanú volt azon a brüsszeli meghallgatáson, amelyet a hazai összetűzések után az Európai Néppárt kezdeményezett?
E fenti  kérdések vélhetően idő előttiek, noha ma akár úgy is úgy tűnhet, hogy a peres jövő elkezdődött… Mégis a közelmúlt biztosabb talaján maradva:  hogy kerültek fel a világhálóra átadásukat követően azok az adatok, amelyeket Szilvásy a Nemzetbiztonsági Bizottság kérésére bocsátott e testület minden tagjának rendelkezésére? És: azt semmiképp nem Szilvásy tette közzé, hogy szeptember 11-én Demeter Ervin, volt titkosszolgálati miniszter felhívta Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitányt, hogy „figyelmeztesse”, a rendőrséget olyasmire akarják felhasználni, ami, úgymond, nem a rendőrség dolga. A fideszes politikus meglehetősen nyomatékosan kifejezte értetlenségét, hogy kommandósok érkeztek az egyik helyszínre házkutatásra. Az erről szóló Bencze-féle feljegyzés szerint Demeter arra is figyelmeztette a rendőri vezetőt, hogy „ez az ügy a közérdeklődés középpontjába fog kerülni és a következő hónapok arról szólnak majd, hogy a Fidesz ellopta az iratokat, Dávid Ibolyára adatokat gyűjtöttek.” (Megjegyezzük: emlékezetes marad ezzel az epizóddal kapcsolatban Herényi Károly MDF-es frakcióvezető nyilatkozata. Eszerint Demeter leleplezte önmagát, Dávid Ibolya ugyanis csak egy nappal később, szeptember 12-én hozott nyilvánosságra bizonyos róla folytatott telefonbeszélgetéseket. Akkor honnan tudta Demeter egy nappal korábban, miről szól majd az ügy?...)
…Ami pedig a jelen pillanatot illeti, rövid életű feltűnést keltett minap egy, az internetes honlapon megjelentetett „halállista”, amelyen 54 név szerepel, javarészt szocialista közszereplők. A honlap felett bábáskodó bulvárújságíró valaha a Kacsa magazint szerkesztette és az elemzők arra a jogos következtetésre jutottak, hogy ezúttal is kacsáról van szó. De ha a Fidesz-vezetők nem tették volna eszköztáruk részévé a felelősségrevonással való mindennapos fenyegetést, valamint a fasizmus és – igen – a sztálinizmus szókészletét („Politikai bűnöző banda” – idézte Kövért a Fidesz honlap), akkor a hápogást egy percre sem vették volna komolyan. És akkor nem jutnának – ma többen, mint tegnap – olyan következtetésre, hogy, ha nem is az az igazi lista, de azért létezik egy olyan névsor, van Orbán-lista: még akkor is, ha kiagyalói „csak” politikai hullákat szeretnének látni a „váltást” követő szép új világban…

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!