2011-től lesz változás az érettségi vizsga rendszerében

– Az emelt szintű írásbeli vizsgák esetében a javítókulcsok segítségével dolgoznak a tanár kollégák, már a felüljavítás zajlik, aztán megküldik a középiskoláknak az írásbeli dolgozatokat. Természetesen betekintési lehetőséget biztosítanak a diákoknak és fellebbezésre is van lehetőség. A szóbelik nem a saját középiskolában történnek, hanem a hivatal által kijelölt középszintű intézményekben, kijelölt vizsgabizottságok előtt. Budapesten kb. 50 ilyen helyszín van, országosan két-háromszáz, nem csak megyeszékhelyeken, hanem nagyvárosokban is. Sok esetben a vizsgázóknak és a tanároknak is utazniuk kell. A választás azon iskolákra eshet, amelyek rendelkeznek megfelelő technikai háttérrel (pl. biológiai szóbelinél a labor- feladatokhoz szükséges eszközökkel, teremmel). Naponta kb. 15 diák szóbelizik az egyes helyeken, országszerte kétezer vizsgabizottság van, mindegyik három tagú (egy elnök és két tag alkotja). A középszintű írásbeli vizsgák esetében is a javítókulcsok segítségével javítják a szaktanárok a dolgozatokat, betekintésre és az esetleges kifogások bejelentésére természetesen itt is van lehetőség. Ebben az esetben a panaszok általában nem jutnak el a hivatalhoz, hanem az iskolákban orvosolják a felmerült problémákat.
– A diákok presztízs alapján választanak maguknak felsőoktatási  intézményt, nem elsősorban a lakhelyüktől való távolságot vagy az oktatók névsorát veszik figyelembe. Ezért lehet az, hogy a hírnévvel bíró ELTE még mindig az első számú „célpont” – magyarázza az Oktatási Hivatal elnöke. Minden évben készülnek rangsorok, amelyek november-december tájékán jelennek meg a különböző napi- és hetilapokban. Ezek mind más-más szempontok alapján osztályozzák az egyetemeket és a főiskolákat. Érdemes lehet mindegyiket végignézni. És nem árt tudni: minél nagyobb a figyelembe vett szempontrendszer, annál valósabb a kapott eredmény. Sajnos egyelőre még nincs olyan objektív rendszer, ami megállapíthatja, melyik felsőoktatási intézménybe érdemes valóban, az eredmények alapján jelentkezni. De készül a Diplomás pályakövető rendszer (DPR), ami egy olyan módszertan alapján fog működni, amit minden felsőoktatási intézmény használhat, s az eredményekből a központi rendszer is adatokat gyűjt, amit nyilvánosságra is kell hozniuk – a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A tervek szerint 2009 végére, 2010 elejére készülhet el ez a módszertan. Egyes gazdasági és műszaki képzéseken már évtizedek óta működik hasonló, de például az ELTE-n
nem vezették még be. A szakember szerint a rendszer bevezetése után kb. öt-tíz évvel kaphatunk megalapozott képet és valós információt a képzésről és az intézményről, a megszerezhető diploma értékéről és a munkaerőpiacon való használhatóságáról. Ám mások szerint már három-négy év elteltével is reális számokat adhat a Diplomás pályakövető rendszer a diploma használhatóságáról. Ami biztos: minél kisebb a válaszadók száma, annál nehezebb általános következtetéseket levonni.
Az idei írásbeli érettségin is voltak kisebb hibák. A legsúlyosabb a földrajz írásbelin történt: az egyik feladat kiírása rossz volt. A hibát egy diák vette észre. Az értesítést és a kijavított szöveget a hivatal minden iskolának elküldte 15 perccel később, ám volt 190 olyan intézmény, amely nem olvasta el a helyesbítést, ezért a tételkésztő bizottság úgy határozott, hogy minden diák maximális pontot kap erre a feladatra. A bakiért a lektorokat lehet felelősségre vonni, ez meg is történt. Hogy miért nem vette észre a feladatot elkészítő, azt lektoráló, majd idén újra ellenőrző pedagógusok közül senki sem a hibát, nem lehet tudni. Egy idei másik probléma pedig a történelem írásbelihez kapcsolódik: a történelem feladatlap némelyike nyomdahibás volt, ezért a nyomda vállalta is a felelősséget.
Bakonyi László úgy véli: a felsőoktatási intézményeknek kellene kötelezővé tenniük az emelt szintű érettségit, ez nem az állam feladata. Az emelt szintű érettségi előtt két évig felkészítés zajlik, ezalatt a diákok készséget sajátíthatnak el, hogy hogyan érdemes intenzíven foglalkozni egy-egy témakörrel, tantárggyal, ezért felsőoktatási szempontból támogatandó ez a lehetőség. Ugyanakkor a hivatalvezető „közoktatási énje” érzékeli annak a hátulütőjét is, ha kötelezővé tennék az emelt szintű matúrát a továbbtanulók számára, ugyanis ha kétszer annyian tennének ilyen vizsgát, az logisztikai és szervezési problémák garmadát vonná maga után.
– Félő, hogy nem lenne idő és hely ennyi emelt szintű vizsga lebonyolítására, ki kellene tolni a szóbelik idejét, ami viszont újabb problémákhoz vezetne. Jelenleg a felsőoktatási intézmények gondolkodnak a kérdésen, nyár végéig el kell dönteniük és két év múlva már be is vezethetik az új rendszert – mondja a szakember. Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzéseken jövőre már kötelező lesz egy tárgyból emelt szintű érettségit tenni, ám egyes nyelvi szakokon már most is az. Bakonyi László szerint a humán és a reál képzési területeknek egységesen kellene dönteniük e kérdésben. Tehát a humán-reál szakok között nem szükséges az összhang, de az egyes területekhez tartozók között igen. A kilencvenes évek közepén is megfigyelhető volt, hogy miután a BME döntött a felvételi vizsga szabadon választhatóságáról, a jelentkezők elvándorlása miatt mindenkinek követnie kellett. A jelentkezők ugyanis (már akkor is) a gyengébb ellenállás irányába mentek. Ezért szükséges, hogy az egymással „vetélkedő” képzési területek egységesen döntsenek.
Jövőre nem terveznek újítást az érettségi rendszerében, ugyanakkor 2011-től érdemi változások várhatóak. A felvételi pontszámítás megváltozik: csökkenek a többletpontok. A középfokú nyelvvizsgáért eddig adható 35 pont 28-ra csökken, ám az emelt szintű érettségi többletpontja nem változik. Ezzel is az emelt szintű érettségit próbálják népszerűbbé tenni a diákok körében.
A hitéleti iskolák felvételi eljárása alapvetően hitbeli kérdésekről szól, ezért az Oktatási Hivatalnak nincs rálátása ezen intézmények működésére és felvételi eljárására. Csupán statisztikai adatuk van arról, hogy melyik intézménybe mennyi tanuló jár. 2007-ben például a Tan Kapuja Buddhista Főiskolában tanultak a legtöbben. A felsőoktatási információs rendszerben a hitéleti intézmények is szerepelnek, ám szigorú szabályok vannak és lesznek arra, hogy semmilyen információ ne kerülhessen ki az ilyen intézményekbe járókról.      

Krausz Viktória

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!