Mátyás király emléke



Életemben először busszal indultam útnak Kolozsvárra. Öt óra körül már ott voltam az akkor még Engels térinek nevezett buszpályaudvaron. Mint kiderült, magyar buszra már nincs esélyem felszállni, de Kolozsvár is üzemeltet járatot, az később indul, és még nincs tele. A nincs tele azt jelentette, hogy a hosszúkás, egymástól el nem választott üléssoron hárman szorongtunk, és nekem is jutott egy háromnegyed fenéknyi ülőhely. Az út végére úgy éreztem magam, mint a Kungfu című film főhőse, aki különös próbatételeket tett a buddhista szerzetesek szent templománál. Kolozsvár központja előtt szálltam ki a buszból, majd elsétáltam a főtérig. Ekkor láttam utoljára teljes egészében a Mátyás-szobrot
(lásd a fotón). A város híres szülöttjéről készült alkotást ugyanis azóta szinte mindig felújítják, renoválják, ápolják, és gondosan eltakarják.  Persze biztos vagyok abban, ha már kellőképpen kicsinosították, akkor ismét teljes egészében meg lehet tekinteni, és nem csak az emlékmű néhány része kandikál ki a deszkák alól.
A főtéren lévő templom körül még mindig tartanak az ásatások, állítólag dák emlékek után kutatnak. Az épületbe azért be lehet jutni, megható megpillantani az apró magyar zászlócskákat.
A közeli sétálóutcát gyönyörűen felújították. Az épületek csinosak, virággal díszítettek. Az utca bal oldalán kávézók, éttermek sorakoznak. Itt mindenképpen érdemes egy kellemes sétát tenni. A nyár beköszöntéig esténként elég zsúfolt az utca, hiszen Kolozsvárott rengeteg az egyetemista. Olvastam egy helyi prospektusban, hogy az itt tanulók barátságosak és kedvesek. Ez így igaz, saját tapasztalataim alapján csak annyi tennék hozzá, hogy emellett egy picit sokallják a lakbéreket. Ingatlant bérelni és venni ugyanis a gazdasági válság ellenére is még mindig komoly kiadást jelent a városban. A fejlesztéseknek, a betelepülő munkásoknak és az egyetemistáknak is köszönhetően a lakosság száma több százezres. Nem csoda, hogy egyre-másra épülnek a plázák. A Julius Mall a legújabb, itt még wellnessközpontot is találunk. Rá is fért a városra egy ilyen, pár éve voltam az egyik helyi uszodában, a sok használattól már felpúposodott a medencék linóleumborítása.
Ha egy magyar turista kedveli az irodalmat, akkor kötelező elmenni a házsongárdi temetőbe. Itt nyugszik Apáczai Csere János és sok más magyar híresség. A sírhelyeket úgy a legkönynyebb megtalálni, ha a temető kápolnájában veszünk egy térképet.Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!