Olvasótársaim megszokhatták, hogy mindanynyiszor felemelem a szavam, ha a Horn-bérletet veszély fenyegeti. Most is ezt teszem.
A rendszerváltást követő évtizedek egyik legfontosabb vívmánya az a Horn-bérlet, amely a 70 éven felüliek díjmentes utazási kedvezményét kiterjesztette a 65 éven felüliekre. Ez a kedvezmény beépült a nyugdíjrendszerbe, és annak olyan elválaszthatatlan részévé vált, mint a később bevezetett 13. havi nyugdíj. Ez utóbbi visszavonását kénytelenek voltunk elviselni, a két kezünk munkájából felépített otthonainkra kivetni szándékozott ingatlanadót alig ússzuk meg, most pedig úgy látszik, további megszorítások várnak ránk. Nem rendelkezünk már semmiféle lobbierővel, így azt lehet tenni velünk, amit akarnak.
De lehet-e még szociális piacgazdaságban reménykedni egy olyan országban, ahol a megszorítások túszai nyugdíjasok? Kárvallott társaik a bérből és fizetésből élők, de ők legalább sztrájkolhatnak. A nyugdíjas legfeljebb úgy reagálhat, hogy lemond az utazásról. Senkit se tévesszen meg, hogy a MÁV jelenleg 90 százalékos kedvezményben gondolkodik. Később még továbbgondolhatja. Az állam pedig tőle a támogatások csökkentését kéri, nem azt, hogy újabb számlát nyújtson be neki.
„Ceterum censeo”: El a kezekkel a Horn- bérlettől!
Dr. Mikósdi György, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!