Védjük magunkat és kedvenceinket a parazita kullancsok ellen

A szemmel rendelkező kullancsok lent a gyepen, és a fűszálak árnyékos részéin élnek, innen kapaszkodnak fel az arra sétáló gyanútlan áldozatukra. A kutyakullancs ily módon mászik fel kedvenceinkbe. A turizmusnak köszönhetően a birkakullancs napjainkban terjed el az ország szabad területein, a füves területen sétáló emberre felmászva bújik a zokniba vagy a lábszőrzet közé, az állatoknál pedig a lábszőrzetbe és a lábujjak közé befúrva tud egy ideig láthatatlan maradni. A szemmel nem rendelkező kullancsok a fás erdők lakói. Az elülső lábaikon lévő úgynevezett Haller-szervvel tájékozódnak, érzékelik az erdőben sétáló kirándulókat, mint potenciális zsákmányt. Az így tájékozódó kullancsok legfeljebb másfél méteres magasságban élnek facsemetéken és cserjéken, fentről vetik rá magukat az áldozatukra. A közönséges kullancs is ezzel a stratégiával létezik, legtöbbször csertölgy típusú erdőségekben, dombvidékeken és a magasabb hegyek napos oldalain, de sík területen is éppúgy előfordul, mint  kertekben és parkokban.
Az 1970-es években kezdődött a kullancsok számának, vele együtt elterjedési területük növekedése. Mi erre a magyarázat? Bármily meglepő részben a belföldi és a külföldi turizmus bővülése. A kutyasétáltató kirándulók, akik az ebeiket nem látták el kullancsirtó szerrel, nagyban hozzájárultak a kullancsszaporulathoz, hiszen a kutya szőrébe óhatatlanul bekerült 1-2 nőstény kullancs is. A kutyaszőrből azután egy következő séta során a városi közparkban, vagy a család kertjében, több ezer fertőzött utódot rakott le, megalapozván az embert és szeretett négylábúját megbetegítő kórokozók elterjedését. A védekezésnek, a megelőzésnek a fentiek okán is fontos szerepe lenne, hogy a kutyákat egész évben óvjuk az ártalmas parazitáktól.  A kullancsok elterjedésének további oka, hogy a parlagfű alapozta, árnyékos, parlagon hagyott területek nagysága országszerte folyamatosan növekszik, márpedig az ilyen helyeket kedvelő rágcsálók, madarak, ragadozók és barangoló háziállatok, bőséges táplálékot adnak a parlagfűlevél fonákján meglapuló kullancsoknak. Tudni való, hogy sok egyéb között a parlagfű irtása egyben kullancsirtást jelent, hiszen a gyom pusztításával e vérszívók élettere is megszűnik.
A kullancs akár életünk és környezetünk megkeserítője lehet. Életben maradása, szaporodása „gazdaállat-függõ”, ezért okkal sorolható a paraziták közé. Éles szájszervével kellemetlen, fájdalmas sebeket ejt a bőrön, így jut vérhez, miközben a nyálában lévő kórokozókkal fertőzi meg az áldozatát.
A világon csaknem 200 fertőző betegség kórokozójának terjesztésében játszik szerepet a kullancs, amiből számos kizárólag emberi megbetegedést okoz, más pedig úgynevezett vadbetegségek terjesztője, és ismert olyan is, ami kifejezetten csak valamelyik háziállatfajra ártalmas.
A kullancs legtöbbször csípéssel, szúrással, nyállal fertőz. Létezik azonban más ártalomforrás is, mégpedig a parazita székletében található kórokozó. A széklet kiszáradása után az a levegőbe kerülve az ember vagy a háziállat légúti fertőzését idézi elő. Azt is tudni kell, hogy az elpusztult kullancsban azért élve marad mikroorganizmus, ami a tetem szétporladása után belélegezve fertőz. A kullancsok terjesztette kórokozók a vadállatba jutnak, onnan a vad  ürülékéből, testnedveiből szennyeződik a növényzet, a természetes vizek. Ez utóbbiakkal sajnos az ember és kedvenc állata közvetlenül is találkozik, s gyakorta megfertőződik. Nem győzzük hangsúlyozni, kullancs ellen mindig, mindenkor és mindenhol legjobb védekezés a megelőzés!
 A parazita nem szereti a napfényt, ezért egyik lehetőség magunk és négylábú kedvenceink védelme szempontjából az, hogy a kullancsszezonban a reggeli és a délutáni órákban kerüljük a kullancsveszélyes területeket.  Gyermekeinket, állatainkat nem hagyjuk a susnyásban szórakozni, a vérszívónak kiváló búvóhelyet adó hosszú hajunkat összefogjuk, hordjunk sapkát, ami amúgy is hasznos viselet a napsütésben. Hosszú szőrű ebünket még a kullancsszezon előtt szakemberrel nyírassuk meg, hogy az állat bőrfelszínét a napsugarak elérhessék, így oda be sem fúrja magát a kullancs. Mi pedig a szabadban bátran viseljünk bő öltözéket, hiszen így könnyen ellenőrizhetjük, ránk tapadtak-e a vérszívók, vagy sem. És feltétlenül gyakran tartsunk kullancsvizitet. Ugyancsak célravezetők a gyógyszertárakban, az állatpatikákban kapható kullancsriasztó szerek rendszeres alkalmazása is. A legjobb mind közül, ha gyermekeinket és magunkat a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni ismétlő vakcinával beoltatjuk. A terhes kismamák és a csecsemők védelme kiemelten fontos. Emellett bátran használjuk a 4-5 órás védelmet nyújtó természetes hatóanyagot tartalmazó kullancsriasztó spray-t. És persze tudjuk, hogy egész évben – azaz még télen is – védeni kell a négylábú kedvenceinket kullancs elleni csöppel, kullancsriasztó nyakörvvel, hiszen az egyre enyhébb teleken a paraziták nem pusztulnak el….
Mi történik, ha az óvatosságunk ellenére is találunk egy-egy kullancsot magunkon, vagy szeretett állatunkon? Feltétlenül és szakszerűen távolítsuk el a vérszívót a patikákban kapható kullancseltávolító kanállal.  Nagyon fontos a házi kedvencünk védelme, ugyanis a kullancsok gyakran, mint közti gazdákat „használják” az ebeket, ezzel akaratlanul is táptalajt adva a halálos betegségek hordozóinak,
terjesztőinek. Habár e parazita a vérszívással nagyméretűre hízik, gyakran marad észrevétlen az állat szőrzetében, így jelenlétére már csak a fertőzés nyomán fellépő betegségekből lehet következtetni.  A kullancs  fertőzött nyálában előforduló Babesia canis nevű vérparazita a kutya véré-be jutva nagyon súlyos betegséget okoz. A szaporodásával a gazdaállatban keletkező utódok károsítják vörös vérsejteket, nyomában az állat anémiás, vérszegény lesz. Ilyenkor a vörösvértestek száma vagy a bennük található hemoglobin mennyisége a normális érték alá csökken. A betegség lefolyása gyors, kezelés nélkül végzetes, persze ha időben felfedezik és gyógyítják a bajt, nagyobb az esély az állat felépülésére.  Gábriel Anna

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!