Magyarországon nem egyedülálló az, hogy egy családban folytatódik a sportszeretet, és magas szinten űzik az utódok azt, amit az édesapa vagy az édesanya is művelt. Nos, egy salgótarjáni família három fia, Simon Attila, Simon András és Simon Ádám kiváló labdarúgó lett.
A foci iránti szeretetüket édesapjuktól örökölték, aki NB I-es játékos
volt. Közülük eddig a legmesszebbre a 19 éves András jutott, aki két
évvel ezelőtt Liverpoolba szerződött, ahol meghatározó tagja lett a
világhírű csapat tartalékegyüttesének. Ikertestvére, Ádám és bátyjuk,
Attila pedig egyformán NB I-es labdarúgó, a Szombathely játékosai, és
mindketten tagjai az idei bajnoksában a harmadik helyen végzett
Haladásnak. Ennek a sikernek köszönhetően a Halival kiléphetnek a
nemzetközi porondra is. András az elmúlt hetekben pedig részt vett az
Európa-bajnoki selejtezőn az U19-es csapattal, sajnos a magyar
válogatottnak nem sikerült kiharcolnia a továbblépést. Ám András
ezúttal sem vallott szégyent, mert gólt szerzett a finnek elleni
győztes meccsen. Azóta már visszatért a Liverpoolba, ahol tagja az
ottani triumvirátusnak, a Németh Krisztiánnal és Gulácsi Péterrel
alkotott magyar hármasnak. Mindhárman az MTK-ból szerződtek a Beatles
városába, ahol telefonon értük utol Andrást.
Honnan a labda iránti szeretet?
– Nem volt véletlen a sportágválasztás, hiszen jóformán amikor megtanultunk járni, már labdát kaptunk ajándékba édesapánktól, aki annak idején Salgótarjánban és az Eger csapatában volt NB I-es labdarúgó.
Hány évesen lett igazolt játékos?
– Salgótarjánban kezdtem hétévesen, ikertestvéremmel, Ádámmal együtt.
A három Simon játszott valaha egy csapatban?
– Természetesen kölyökkorunkban, Salgótarjánban többször szerepeltünk együtt.
Milyen úton jutott el Liverpoolba?
– Az MTK focisulijába kerültem, ahol végigjártam a ranglétra minden fokát, és az utánpótlás-válogatottakban is megfordultam. Mielőtt 17 évesen Angliába kerültem volna, egy alkalommal szóhoz juthattam a kék-fehér felnőtt NB I-es csapatban is.
Könnyű volt megszokni az angol életet?
– Eleinte egy picit mindhárman elveszettnek éreztünk magunkat, de az itt folyó kemény munkába gyorsan beleszoktunk, mert életünk másról sem szól, mint az edzésekről és a mérkőzésekről.
Másik két társa, Gulácsi Péter és Németh Krisztián már megfordult a nagy csapat keretében is, sőt kerettagok.
– Valóban, Péter a harmadik számú kapusa a nagycsapatnak, Krisztián pedig ha a sérülések nem sújtották volna, már nemcsak edzőmérkőzésen meg barátságos meccsen, de bajnokin is szóhoz jutott volna Benitez mesternél.
Mi a fő tapasztalat, amelyet az elmúlt két év alatt szerzett?
– Az itteni futball iránti imádat, mert a mi tartalékmeccseinken is igencsak sok néző buzdít minket, és nagyon nagy ovációval ünnepelték azt, amikor tavaly megnyertük a tartalékcsapatok bajnoki címét.
Miben reménykedik?
– Abban, hogy előbb-utóbb én is az első csapat keretének tagja lehetek, de nem kell kapkodni, hiszen még csak 19 éves vagyok.
Hogyan élte meg az Európa-bajnoki selejtező kudarcát?
– Az osztrákok elleni vereség váratlan volt. A finneket megvertük, és tudtuk, hogy a Szerbia elleni meccs lesz a sorsdöntő, tőlük 1-0-ra kaptunk ki, méghozzá a fanatikus ottani drukkerek előtt. Bár a torna előtt mindnyájan abban reménykedtünk, hogy sikerülhet a továbblépés, de …
Három Simon rúgja a labdát. Ha röviden elemeznie kellene testvéreit,
mit mondana róluk? Vegyük először a legidősebb fivérét, Attilát.
– Csatár, mind a két lábával hallatlanul jól kezeli a labdát, én szerintem előbb-utóbb igencsak oda kell figyelni rá, barátságos természetű, és imád sztorizni.
És az ikertestvére, Ádám?
– Nagyon jó focistának tartom, középpályás, és ott is több poszton használható, jó támadó és védekező középpályásként is kiváló teljesítményre képes, előbb-utóbb biztos helyet szerez magának, ha sérülések nem sújtják.
Térjünk egy gondolat erejéig vissza a liverpooli Simonhoz. Mi az erénye és mi a hátránya?
– Abszolút jobblábas vagyok, bár a balra sem csak támaszkodom, 185 centis magasságommal a nyúlánkabb támadók közé tartozom, jól látok a pályán, bár a helyzetek kihasználásánál van mit tanulnom, de most javítanom kell önmagamat is, sokat kell még ahhoz tanulnom, hogy valóra váljon az az álmom, amiért Angliába szerződtem.
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két testvér miként jellemzi Andrást. Először az iker, Ádám válaszolt:
– Nem szaporítom a szót, András remek focista.
Attila véleménye szerint András tehetsége már gyerekkorában kiütközött a labdarúgás minden tekintetében, sőt a csapat szinte valamennyi posztján kiváló teljesítményre képes. Majd hozzáfűzte:
– Amikor egy csapatban játszottunk, mindig nyertünk, és nagy álmaim közé tartozik, hogy egyszer mindhárman egy csapatban focizhassunk újra.
Fluck Miklós