Nyolcmillió embert várnak az urnák elé

A választási kampánycsend június 6-án 0.00 órától ma, június 7-én 19.00 óráig tart. Reggel 6 órakor nyitott ki az ország 10 937 szavazóköre, ahol 19 óráig várják a voksolásról értesített 8 072 061 magyar állampolgárságú szavazópolgárt – köztük a 2006-os őszi önkormányzati választások óta a 18. évét betöltött mintegy 400 ezer most első alkalommal választót – valamint más EU-tagállamok itt voksoló 5586 állampolgárát. A 100 külképviseleti szavazókör többségében – az amerikaiakat kivéve, ahol az időeltolódás miatt már 6-án voksolhattak –, ugyancsak ma, június 7-én, helyi idő szerint 6.00 és 19.00 óra között adhatja le a szavazatát a külképviseleti névjegyzékre felvett 3 841 választó.
A hivatalos kampány Magyarországon március 26-án kezdődött, amikor Sólyom László köztársasági elnök kiírta a magyarországi európai parlamenti választásokat. A pártok június 5-én 24 óráig kampányolhattak.
A törvény úgy rendelkezik, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása”. Így például tilos a választópolgárok szervezett szállítása a szavazásra, vagy étel-ital adása számukra.

Tilos továbbá pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Kampánycsendsértésnek számít az is, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha a törvénysértőt nem találják meg. Az Országos Választási Bizottság így megállapíthatja a kampánycsendsértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető személye ismeretlen marad.
A kampánycsend intézményét többször megtámadták az Alkotmánybíróságnál. A testület 2002-ben hozott határozatában úgy fogalmazott: a kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. Mint fogalmaztak, a kampánycsendre vonatkozó 43 órás korlátozás csak a választási kampány időtartamának elenyésző töredékére vonatkozik, ami a célhoz képest arányosnak tekinthető.
Az európai uniós országok megosztottak abban a tekintetben, hogy alkalmazzák-e a kampánycsend intézményét.
Panasz Csornáról
Kampánycsendsértés ügyében érkezett bejelentés a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz; a panaszos szerint szombaton Csornán az egyik párt aktivistái szórólapot terjesztettek – mondta az MTI érdeklődésére a területi választási iroda vezetője. Kovács Béla közölte: az ügyet vasárnap tárgyalja a területi választási bizottság. Ismertetése szerint a testület egy nappal korábban megtárgyalt viszont egy győri ügyet, amelyben a bejelentő azt panaszolta, hogy egy hirdetőtáblán elhelyezett választási plakátra egy másik párt választási plakátját ráragasztották. A bejelentő állítása szerint öt esetben fordult ez elő, az elkövető azonban ismeretlen. Emiatt a további jogsértés tiltását nem mondta ki a testület, azt azonban megállapította, hogy a választási plakátok elhelyezését szabályozó helyi önkormányzati rendelet megsértésének veszélye fennáll. Az ügyet további kivizsgálásra Győr város jegyzőjének továbbította a bizottság.
Nyolc lista
A hazai szavazók a listákra leadott voksok arányában összesen 22 képviselőt delegálhatnak a 27 tagállam összesen 736 képviselője közé az Európai Parlament pártfrakcióiba. Magyarországon listát azok a pártok állíthattak, amelyek legalább 20ć000 érvényes ajánlást gyűjtöttek össze. A listán háromszor annyi jelöltet indíthattak, mint amennyi a megszerezhető mandátumok száma – azaz legfeljebb 66 főt. A választásra 8 listát állítottak a jelölő szervezetek. A Fidesz–KDNP közös listáján 66 jelölt neve szerepel, akárcsak az MSZP, illetve az MDF önálló listáin; a MCF Roma Összefogás listáján 34, a Munkáspártén 29, a Jobbikén 24, a LMP-HP közös listáján 23, az SZDSZ-én pedig 22 jelölt neve áll. Az összesen 330 jelölt közül 68 nő, 58-an 30 év alattiak 36-an pedig 60 év felettiek.
A voksolásról tudni kell: csakis személyesen lehet szavazni. Ám előtte a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság átadja a választópolgárnak a jelenlétében lebélyegzett szavazólapot és a borítékot, amit a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazol. Ezután a szavazófülkében kitölti a szavazólapot. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet, a neve felett elhelyezett körbe tollal írt x vagy + jellel.
Külföldi kezdés
Mint az MTI beszámolt róla, megkezdődött már tegnap a szavazás az amerikai kontinensen lévő magyar külképviseleteken, a magyar európai parlamenti (EP) listákra helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehetett szavazni. Mintegy négyezren szavazhatnak az EP választáson Magyarország 95 külképviseletének egyikén. A szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat az Országos Választási Bizottság számlálja össze.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a múlt pénteki határidőig a helyi jegyzőnél jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt összesen 3841-en tették meg. Az amerikai kontinensen összesen 289-en jelezték, hogy részt akarnak venni a szavazáson.

MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!