Az Európai Unió négy újabb tagállamában – Cipruson, Máltán, Lettországban és Szlovákiában – kezdődtek meg szombaton az európai parlamenti választások. Ez volt a voksolás harmadik napja. Vasárnapig a 27 tagállamban több mint 375 millió ember járulhat az urnákhoz, de mindenhol viszonylag alacsony részvételre lehet számítani. Nagy-Britanniában, Hollandiában és Írországban már lezajlott a szavazás. Csehországban pénteken és szombaton szavazhattak a jogosultak, Olaszországban a szombati nap folyamán kezdődött a kétnapos voksolás. A eredményeket csak az összes európai szavazókör lezárását követően ma 22 órakor lehet közzétenni – összegzi az MTI.
Olaszországban is megkezdődtek az európai parlamenti választások szombat délután: a kétnapos választáson a mintegy 50 millió választásra jogosultnak vasárnap este 22.00 óráig van ideje arra, hogy leadja szavazatát. Itália 72 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Az olasz választási kampányban európai kérdések nem játszottak szerepet, sokkal inkább Silvio Berlusconi miniszterelnök magánélete. Az elmúlt hetekben az olasz sajtó szinte másról sem írt, mint Berlusconi esetleges válásáról, valamint egy Noemi nevű nápolyi diáklányhoz fűződő tisztázatlan kapcsolatáról. Ily módon az EP-választást Olaszországban a vitatott médiacsászár és milliárdosról szóló referendumnak tartják. A baloldal reméli, hogy túljut a mélyponton, míg Berlusconi azzal számol, hogy pártja, a Szabadság Népe a szalagcímek ellenére is több mint 40 százalékot ér el, s ezzel, mint a jobboldal „legfontosabb csoportja”, ő állíthat elnököt az Európai Parlament élére. Olaszországban egyúttal helyhatósági választások is zajlanak.
Franciaországban ma rendezik a választást, de hét tengerentúli területén és megyéjében közép-európai idő szerint szombat délben már megkezdődött a szavazás. Franciaországnak eddig 78 képviselője volt (12,5 százalék), ezután pedig 72 hellyel (9,8 százalék) fog rendelkezni az Európai Parlamentben. Először fordul elő, hogy a tengerentúli francia választópolgárok egy nappal korábban adhatták le voksukat az európai választásokon, de az eredményt csak az európai urnák lezárása után hozzák nyilvánosságra. Az időeltolódás miatt a korábbi választásokon a tengerentúli franciák a Párizsban már nyilvánosságra hozott eredmények ismeretében vettek részt.
A francia EP-képviselők között az eddigi pártmegoszlás a következő volt: 31 szocialista, 17 jobboldali, 11 centrista, hét szélsőjobboldali, hat zöld, három kommunista és három szuverenista (antiglobalizációs) képviselő. Öt évvel ezelőtt 43 százalékos volt a részvétel, az előrejelzések szerint ezen a hétvégén a választók körülbelül 40 százaléka fog szavazni.
Megkezdődött az európai parlamenti választás Szlovákiában is. A választási helyiségek szombaton este tíz óráig tartottak nyitva, az eredményt is ma este lehet megismerni. A 14-ről 13-ra csökkent szlovák EP-képviselői mandátumra 184 jelölt pályázik, akiket 16 párt, koalíció és mozgalom jelölt. Felmérések szerint a választás iránti érdeklődés nem túl nagy, s várhatóan az arra jogosultak 20-30 százaléka járul az urnákhoz. Öt évvel ezelőtt, amikor a szlovákok először választottak EP-képviselőket, a részvétel 17 százalék alatti volt, az egész Európai Unióban a legalacsonyabb. Néhány megfigyelő szerint a szlovák koalíciós
pártok – elsősorban az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – a kampányban azért vették elő a magyar kártyát, hogy mozgósítsák választóikat, nagyobb részvételre ösztönözzék őket. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) eddig két képviselője volt Brüsszelben, s a párt célja az, hogy ezt a két mandátumot megőrizze.
Mintegy 30 százalékos volt a részvétel a csehországi európai parlamenti (EP) választáson – közölte a cseh statisztikai hivatal becslésekre hivatkozva azt követően, hogy szombaton délután két órakor országszerte bezárták a szavazóhelyiségeket. Incidensekről nem érkezett jelentés. Csehországban 22 EP-képviselőt választottak, ami kettővel kevesebb, mint amennyi volt az előző ötéves időszakban. A legutolsó felmérések azt jelezték, hogy a választáson induló 32 párt, koalíció és mozgalom közül csak négy-öt parlamenti párt lesz sikeres, s szerez legalább egy mandátumot. A várakozások szerint a két legnagyobb párt – a Polgári Demokratikus Párt és a Cseh Szociáldemokrata Párt – megszerzi a mandátumok legalább kétharmadát. Rajtuk kívül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának jósoltak több mandátumot. Miután Csehországban az ősszel előre hozott képviselőházi választást tartanak, amire a Mirek Topolánek vezette jobbközép kormány márciusi bukása miatt van szükség, a mérvadó pártok nagyszabású országos tesztnek fogták fel az EP-választást. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a választás előtti kampány alapvetően a belpolitikai témákról szólt és szokatlanul durva volt.
A súlyos gazdasági válsággal küzdő Lettországban szombaton az európai parlamenti (EP) választásokkal együtt helyhatósági választásokat is tartottak, s ez utóbbi minden jel szerint felforgatja majd a belpolitikai erőviszonyokat. A letteket megillető 8 EP-mandátum eloszlásának megjóslására érdemben senki sem vállalkozik, de a helyhatósági választás az előrejelzések szerint bizonyosan a jelentős orosz ajkú kisebbség nevében is fellépő, a parlamentben ellenzékiként helyet foglaló baloldali Harmónia Központ (SC) előretörését hozza. Elemzők így a politikai hatalmi bázis jelentős átrendeződését jósolják. Az összevont kampányban a koalíciós pártok egy része nem állt ki a válság miatt elkerülhetetlen megszorító intézkedések mellett, mert úgy vélték, hogy „ez politikai öngyilkossággal érhet fel”. A lett kormány időközben a korábbi 12-ről 18 százalékra módosította az idei GDP-visszaesés mértékére adott előrejelzését, 7-ről 9,2 százalékra emelte a GDP-arányos hiányról szóló prognózisát – hogy hozzájuthasson a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) pénzügyi mentőcsomagjának következő részletéhez.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!