Elutasított kártérítési igény

Mint olvasóink előtt bizonyára ismert, az őszödi beszéd után 199 magánszemély indította a pert, amelytől azóta többen elálltak. A pénteki tárgyaláson 12 felperes jelent meg, s a bíróság elutasította a felpereseknek az államháztartás állapotáról szóló jelentés kiadása kapcsán a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogának megsértése miatt indított kártérítési keresetét. Ők egyébként fejenként százezer forintot követeltek, amiért szerintük a 2006-os országgyűlési választások előtt a volt kormányfő nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési adatokat, és ezzel sérült a szabad választáshoz való joguk.
A pernek mind a négy alperesét dr. Kovács Kázmér ügyvéd képviseli ebben az ügyben. Őt kértük: kommentálja a történeteket, a mostani elsőfokú, még nem jogerős ítéletet.
– Kezdjük az elején! – így az ügyvéd. – Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után 2006-ban indult a per. Ennek előzménye az volt, hogy abban az évben elfogadott az Országgyűlés egy törvénymódosítást, ami beiktatott az államháztartási törvénybe egy új passzust.
Ez kötelezővé tette, hogy a választásokat megelőzően 30 nappal – azaz 2006 március
10-én – egy jelentésben az államháztartás fontos adatait a pénzügyminiszternek közzé kell tennie. A célja ennek döntően az volt, hogy az áthúzódó kötelezettségekkel és meghatározó pénzügyi feltételekkel a választások után az új kormány nyomban tisztában lehessen és megfelelően tudjon működni.
A jelentés 2006. március 10-én meg is jelent a Pénzügyminisztérium honlapján, 12 oldal terjedelemben. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője – mint a korabeli sajtóból rekonstruálható – a választások előtt folyamatosan kifogásolta, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján nem találhatóak bizonyos adatok. Ám ezek nem az államháztartási törvény által előírt adatok voltak, hanem az úgynevezett havi jelentésben szereplők. Ezt a havi jelentést viszont a Pénzügyminisztérium valóban rendszeresen megjelentette a honlapján – minden jogszabályi kötelezettség nélkül. Ezek az adatok is megjelentek a választások első vasárnapi fordulóját követő hétfőn. Ez az időpont pedig megfelelt a Pénzügyminisztérium kommunikációs  naptárjában előzetesen – több mint fél évvel korábban – nyilvánosan közzétett időpontnak.
Nem volt tehát emögött semmiféle különleges ármány, annak ellenére sem, hogy egyesek a két jelentéssel  kapcsolatos kötelezettségeket próbálták összemosni. A felperesek  megkísérelték kihasználni, hogy az internetes közzétetelt utólag bizonyítani nem vagy csak nehezen lehet, s kétségbevonták, hogy a jelentés megjelent, és vitatták, hogy az internetes közzététel egyáltalán megfelel-e
a törvényi előírásnak. S kifogásolták az adatok tartalmát is, mondván, hogy ezek meghamisított adatok – azon az alapon is, hogy az őszödi beszédben elhangzott kifejezés: „hazudtunk”. Ezt próbálták a törvényi kötelezettségre is vonatkoztatni, és ezért kértek kártérítést.
Az első- és másodrendű alperesek – Gyurcsány Ferenc és Veres János – a per egész folyamatában szerepeltek az ügyben, míg a harmad- és negyedrendű alperesek – Katona Tamás és a Pénzügyminisztérium – csak a hároméves pereskedés utolsó tárgyalását megelőző két hétben került sorra. A bíróság részítélete Gyurcsánnyal, Veressel és a Pénzügyminisztériummal szemben elutasította a keresetet, Katona Tamással szemben pedig még nem döntött. Megállapította, hogy az államháztartási törvény által előírt adatok közzététele megtörtént és annak internetes módja, időpontja is megfelelt törvénynek. Ám nem került még sor – és ebben az értelemben is részítélet a mostani – az adatok tartalmi korrektségének a vizsgálatára. Ez ügyben a bíróság álláspontja az volt, hogy – elfogadva a védekezésünket – nem jöhet szóba az első-harmadrendű alperesek felelőssége, mert az államháztartási törvény ominózus passzusa kizárólag a Pénzügyminisztérium államtitkárához osztja az ezzel kapcsolatos felelősséget. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor a felpereseknek még módjuk lesz beigazolni, hogy egyik vagy másik – szerintük meghamisított – adattal szemben mi volt a valós adat, azaz történt-e egyáltalán adathamisítás. Tehát Katona Tamás és az adatok tartalma ügyében még nem született ítélet. De azt gondolom: ha lett volna bármiféle valószínűsége, hogy a felperesek bizonyítani, igazolni tudják az adatok meghamisítására vonatkozó állításaikat, akkor már megtették volna… Az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványuknak a bíróság eddig nem adott helyt, mert nem tartotta  kellően megalapozottnak. De a továbbiakban még módjuk lehet a bizonyításra.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!