Világra szóló fiesztával nyitják meg egy hét múlva az új Akropolisz múzeumot Athénban, amely 11 éven át készült Bernard Tschumi svájci építész terve nyomán. A megnyitó kapcsán a British Museum felajánlotta, hogy három hónapra „kölcsönadja” a Parthenon kincseit – de a „gesztust” a görög kulturális miniszter elutasította, mert ha az ajánlatot elfogadnák, az azt jelentené, hogy Hellasz lemond a 200 éve lenyúlt két és fél ezer éves szobrok hazatéréséről… Az új múzeum bizonyára a magyar turisták által is igencsak látogatott objektum lesz, hisz’ Görögország idén is az egyik kedvenc utazási célpont. Közel is van, s a borsosabb euróárfolyam esetén sem a drága célpontok közé tartozik.
Topcél lesz újra Horvátország is: egy szűkre szabott, mintegy harmincfős „közvélemény-kutatási” mintám szerint, bár tavaly közel 400 ezer hazánkfia és -lánya fordult meg a szomszédban
– a belföldi néhány napos, hosszú hétvégés, egyhetes turizmus mellett – mindenki odamegy. Szintén rövid időre, mert többre nem futja a válság kellős közepén. A rekreációs szakemberek által ajánlott „kéthetes” üdülés tehát az idén is csak vágyálom marad a legtöbbeknek… A szomszédban az Adria is közel van. Egyre közelebb. Most már tényleg a tenger kék hullámáig sztrádán mehetünk: átadták ugyanis a forgalomnak az A1-es Zágráb-Split-Dubrovnik autópályán a Mala Kapela és Sveti Rok alagutak eddig hiányzó, egy-egy, cirka hat-hat kilométeres szakaszát. Figyelem: míg a sztrádán a megengedett sebesség ugyanúgy 130 km/h mint nálunk, az alagútban viszont csak 100-zal lehet menni! Újabban ismét úti cél Bulgária, a fekete-tengeri Napos-part és Aranyhomok, Burgasz, Neszebár, Szozopol – ahol a középkorúak és idősebbek nosztalgiatúrázhatnak egyet. S bár az uniós árak már sehol nem a ’70-es, 80-as éveket idézik, egy hét repülővel, svédasztalos reggelis félpanzióval még mindig a megfizethető 50-80 ezer forintos kategóriába tartoznak egy főre számolva minden utazási irodánál. Kedveltek a négy-öt napos repülős londoni, párizsi, amszterdami, római utak is: minden szempontból „európai” úti célpontok, itt nem vész el az a magyar sem, aki csak nyögvenyelősen szólal meg más nyelven, mert van idegenvezetés is – az ár még éppen belefér a százezerbe. Aki trendi akar lenni, az most Berlinre hajt: az újraegyesített német főváros – egyébként négy UNESCO világörökségcímmel – igazi „multikulti”, a magyar zseb számára is elfogadható ár-érték aránnyal, különösen ha egy fapados légijáraton foglalunk magunknak helyet. Akit nem zavar különösebben, ha emeletes ágyon hálóteremben hajtja le a fejét néhány este fáradtan a párnájára – netán párjától/gyermekétől külön – annak bátran ajánlható a nemzetközi Youth Hotels ifjúsági szálláshálózat, ahol bizony előre kiváltott igazolvánnyal nagyon olcsón meg lehet szállni még „túlkorosan” is. Az átlagosnál olcsóbbak a különböző egyházak turista szállásai – ám ezeknél általában hazai közösségi ajánlás is kell.
Aki hegyekbe vágyik hátizsákkal túrázni-sátorozni, annak sem kell mesz-
szire menni: Ausztria, Szlovákia, Erdély is kedvelt úti cél – már annak, akinek a Mátra, a Bükk tengerszint feletti magassága kevés. De tessék inkább a nagy magyar Alföldről nézni – s akkor a költségek is megszelídülnek, mert a legtöbb helyen 10-20 százalékos kedvezményt is adnak, nem beszélve arról, hogy a helyi hegyi falusi-tanyasi turizmusban itthon marad a pénz! Zala Katalin idegenforgalmi szakember úgy látja: a válság kedvez a belföldi turizmusnak, s annyi a felfedezni való! Akár kerékpárral, túrakenuval, tutajjal, lóháton is! A Pilistől az Őrségig, a Tisza-tótól a Körösökig, a Balatontól a Velencei-tóig! S itthon – mondjuk – az ivóvízre sem kell annyira odafigyelni, mert általában az ivóvíz, mint neve is jelzi: iható. Ellentétben például a magyarok által imádott észak-olasz Velencével, ahol még fogat is ásványvízzel érdemes csak mosni, különben a Rialto helyett a nap nagyobbik részét a rötyin fogjuk tölteni. Amúgy nem is nagyon jelzik, hogy a csapvíz nem egészen ivóvíz, ellentétben az észak-afrikai, közel-keleti turisztikai térséggel, ahol az idegen lelkére kötik: még jégkockát is csak forralt, vagy ásványvízből csináljon.
Ha nyaralni megyünk, a családból, baráti társaságból mindenképpen javallott egy „egészségfelelős” kijelölése, aki gondol csípésekre, lázra, hasmenésre, fájdalomcsillapításra, sebkezelésre, allergiára, napégésre, kiszáradás megakadályozására – rehidratálásra – való minipatika összeállításáról. Egzotikus utazás előtt meg amúgy is kell tájékozódni a kötelező és ajánlott védőoltások időbeni megkapásáról az országos Epidemiológiai Központnál a 336-76-83 telefonszámon. Az uniós országokba való utazáskor váltsuk ki az egészségkártyánkat, ez elegendő, bár az utasbiztosítás mindig garancia mindenütt. Uniós polgárként a 27 tagországban minden ellátás megillet bennünket baj esetén, ami a helyi állampolgárokat is megilleti –, ám ez nem ingyenességet jelent! Ahol térítést kell fizetni a helyieknek vagy vizitdíjat, ott nekünk is a zsebünkbe kell nyúlni.
Nyaralás előtt nézzük meg a Külügyminisztérium honlapját, hívjuk a 06-40-200-391 kékvonalat, vagy a szaktárca Konzuli Főosztályát, ahol Sáfi Csaba vagy Kókai Krisztina készségesen tájékoztatja az utazót a szükséges tudnivalókról, s arról is: menynyire ajánlott a kérdezett kontinensre, országba való beutazás, a rövidebb-
hosszabb ideig ott tartózkodás. Attól senki ne ijedjen meg, hogy a tárca honlapján az áll: „utolsó módosítás 2008. 12. 22.”. Minden frissítve van folyamatosan, csak a megújulási dátum „zápult” meg… „Tiltott” terület nincsen, de I. és II. kategóriás besorolás igen: az I. „nem javasolt”, a II. „fokozott biztonsági kockázatot rejtő” ország és térség igen. Kontinensünkön jelenleg a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény és 214./1996. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében ilyen nem javasolt hely Grúzia, és a nemrég függetlenné vált Koszovó északi fele – több ilyen nincs; illetve egyetlen kis tartomány Olaszországban: L’Aquila, ahol nemrég földrengés pusztított… Tehát: Európán, Észak-Amerikán, Ausztrálián és az Antarktiszon kívül a nem ajánlott helyek mind Dél-Amerikában, Afrikában, illetve Ázsiában vannak, Afganisztántól Irakig, Madagaszkártól Szomáliáig, Kelet-Timortól Libanonig, Haititól Boliviáig – ahol ugye a Flores-ügy óta nem kitüntetett magyar útlevéllel bírni, mert a legközelebbi konzul is Argentínában található. Az enyhébb II. kockázatú kategóriába tartozó helyekre történő utazáskor ajánlják, hogy a magyar állampolgárok „különös körültekintéssel és elővigyázatossággal” készüljenek, illetve az utazást esetleg halasszák későbbre. Az okok: járványveszély, háborús, polgárháborús, terrorista fenyegetettség, rendkívüli körülmények – e kategóriába tartozik a külföldieket különösen érintő lopásos-rablásos bűncselekmények nagy száma. Itt 55 állam, illetve részei vannak felsorolva, így például Albániától kezdve Macedónián, Örményországon, Izraelen át Laoszig, Mexikóig, Nepálig, Szaúd-Arábiáig, Thaiföld bizonyos részeiig, Zambiáig. Pápua-Új Guinea is ide tartozik – pedig már nem kannibálok állítólag a lakóik.
Szabadság előtt különösen „megnyugtató”: a globális fenyegetettség változatlan, a terrorveszély sehol sem zárható ki, kiemelt célpontok a jelképértékű helyek, vallási központok, kormányzati épületek, turisztikai célpontok, ahol tömegek gyülekeznek. Egyébként – jó nyaralást!
Gündisch Mónika
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!