Nyelvelő

Budapesti olvasónk kérdezi, hogy a „légy szíves” vagy a „légyszíves” írásmód a helyes? Az előbbi, hiszen két külön szó kapcsolatáról beszélhetünk. Sokszor olvashatjuk, hallhatjuk, hogy fityiszt mutat neki, egy fityiszt ad az orrára. Mit jelent a fityisz szó? – kérdezi miskolci olvasónk. A szó eredete bizonytalan, talán a fitty hangutánzó szóból eredeztethető. Jelentése: ujjal mutatott füge.
Egyik kedves levélírónk még gyerekkorából emlékszik a „Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna” kezdetű dalocskára, és ennek kapcsán kérdezi: mi az eszterlánc? Az óvodákban és a családokban régóta tanított dalocska az egyszerű körjáték kiforduló formája. Szövege: „Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna, cérna volna, selyem volna, mégis kifordulna. Pénz volna karika, forduljon ki Marika, Marikának lánca.” Az eszter szláv eredetű szó, az eszterhéj (eszterhaj, eszterha) jelentése nádból, szalmából készült tető, de ereszt is jelent. A szó első jelentéséből kiindulva az eszterlánc valószínűleg szalmából készülő lánc, amely beleillik a dalocska, a gyermekjáték szövegébe. (A népi énekek általában nagyon sok elfeledett, ősi formát őriznek, melyeket elég nehéz azonosítani.) Nyelvészek szerint feltehetően véletlenül esik egybe az Eszter héber eredetű névvel.
Elek Éva olvasónk kérdezi, honnan ered a nikkelbolha kifejezésünk, és mit jelent a nikkel szócska? A nikkel egy anyagnév, de maga a nikkelbolha csupán egy teremtett összetétel. Alkotójának célja a szó hatásának erősítése. Több ilyen eset is előfordul a nyelvünkben, pl. bikkmakk – azt se mondta, bikkmakk. A nikkelbolha is egy szólás eleme, „pattog, mint egy nikkelbolha”.
Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!