Sokfelől hallom, hogy hasznos ez a válság. Az emberek mérsékelték az
őrült fogyasztást, felértékelődtek az emberi kapcsolatok. Eljött az
idő, hogy időtálló dolgokat is hagyjunk magunk után.


A minap összefutottam Pellach Emese barátnőmmel, akinek évek óta sikeresen működik hogyantakarekoskodjunk.hu
weboldala. Őt kérdeztem, hogyan vészeljük át a válságot.
– Igen, Magyarországot kijózanította, hogy talán van valami nemzeti, csak ránk jellemző oka annak, hogy 20 éven belül másodszor állunk az államcsőd szélén. Azonban még a múlt év karácsonyán, a válság kellős közepén is hihetetlen mértékben vásároltunk – hitelre. Mi, magyarok, valóban mindig is tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért, sőt, még a kölcsöntakaróknál is tovább. Ellentétben a németekkel, svájciakkal, spórolós hollandokkal, angolokkal, skandinávokkal és még sorolhatnám.
 – És most ők is bajban vannak.
 – Ebből minket a németek baja érint erősen, mert a mi gazdaságunk nagyban függ az ő piacaiktól, megrendeléseiktől, beruházásaiktól. A válság pedig olyan iparágakat sújtott leginkább, mint  a járműipar, a gépipar, ami a német gazdaság gerincét képezi. Ezért ezek a visszaesések még külön „átgyűrűznek” majd hozzánk.
– Szabad-e manapság kölcsönt felvenni? Ha igen, mikor, hogyan, mennyi időre?
 – Az már köztudott, hogy a bedőlt lakáshitelek száma tavaly óta a duplájára nőtt, és a visszavett autók száma is több tízezerre rúg. Árverezik az ingatlanokat, bár ebben még kevés a banki gyakorlat, de a 30-as évek végrehajtóinak emléke egy-egy filmből, regényből talán néhányunknak eszébe jut. Mindegy, hogy leépítéstől félő alkalmazottak vagy a magas euróárfolyamtól, inflációtól, kiszámíthatatlan piaci folyamatoktól félő vállalkozók vagyunk: nagyon indokolt esetben, és akkor is meggondoltan, átgondoltan, megfontoltan vegyünk fel kölcsönt. Az előre menekülés taktikája ugyanis ilyen gazdasági helyzetben kockázatos lehet. Ha van gazdagabb rokonunk, aki vészhelyzetben nem csak tudna, de hajlandó is segíteni, vagy vannak a családban hirtelen zálogba csapható arany ékszerek, falról leakasztható olajfestmények, akkor jobb a helyzet. Mindig jó, ha van egy vészforgatókönyv arra az esetre, ha a rendszeres havi bevétel, jövedelem bármilyen okból megcsappan vagy kiesik néhány hónapra. A törlesztőrészlet nagyságát is ennek függvényében kell vállalni. Betegség, baleset, munkaidő-csökkentés, a munkahely vagy fontos üzleti partner elvesztése bármikor bekövetkezhet. Az összes, alaposan összeszámolt kiadásunk után maradjon még 10% az előre nem látható helyzetekre, ne feszítsük a családi költségvetést a határokig!
– Egyáltalán, mire vegyünk fel kölcsönt?
– Lakni kell valahol, de ha családon belül másképpen is megoldható, most 1-2 évig vegyük igénybe a családi segítséget (olcsón megoldható lakásleválasztás vagy -bővítés, szeparált összeköltözés) még ha bizonyos kompromisszumokkal jár is.
A lakhatáson kívül azonban, úgy gondolom, most semmilyen más céllal nem túl okos ötlet kölcsönt fölvenni, beleértve az autót is. Nem biztos, hogy megéri egy nagyobb kölcsönt és egyéb, gyakran nem számolt fenntartási költségeket a nyakunkba venni csak azért, hogy napi egy órával kevesebbet utazzunk. (Uram bocsá’, netán többet!) Vagy, hogy újabb autónk legyen, mint a szomszédnak. Még inkább igaz ez a kisebb fogyasztási cikkekre mint pl. tv, mosogatógép stb. Az áruvásárlási hitelről tudjuk, hogy ott a legmagasabb a THM, ez éri meg a legkevésbé. Sokkal kisebb a kockázat, ha előre takarékoskodunk (most kivételesen jó kamatot fizetnek a bankok a betétekre), és ha összeraktuk a vágyott dolog árát, akkor saját pénzből vesszük meg. Így a kölcsön kamataitól is megmenekülünk.
– A türelem manapság elfeledett erény a „még többet! és „most rögtön” reklámok agymosásában.
– Ha olyan nagy összegről van szó, hogy az évekig tartó takarékoskodást kívánna, vizsgáljuk felül: vajon nem túlzottak-e az igényeink a lehetőségeinkhez képest?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy azok a sikeres emberek, akik felelősséget vállalnak a sorsukért, így vásárlási döntéseikért, életvitelükért is. Érdemes belekukkantani a www.eletvezetes.hu honlapba.
Sikeres pénzgazdálkodást kívánok! Ne feledjék, csak a szenvedéllyel, jó kedvvel végzett munkának van hosszú távon gyümölcse. A régi közmondás a „ki mint vet, úgy arat”, nagyon igaz. Sőt, aki minél többet ad viszonzatvárás nélkül abból a kevésből, amije van, annál többje lesz. A közmondások mindig igazságot mondanak ki.

Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!